Mit kínál a Kalendárium?

A csicsóka mire jó? – többek között erre kapunk választ Valló Lászlótól. Kollégánk szerint „Csicsóka doktor” akár a túltápláltak megmentőjévé is válhat, ha hasznosítjuk csodatevő tulajdonságait. „Mert valóban csodazöldség – írja –, különösen korunk elhízott, cukorbeteg, szív- és érrendszeri bajokkal küszködő embere számára. Először is kiváló diétás alapanyag, a benne lévő inulin teszi különösen értékessé, amely – ellentétben például a krumpli keményítőjével – inzulin nélkül bomlik le az emberi szervezetben, így kiválóan beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe is. Ugyanolyan mértékben laktat, mint a krumpli, mégis sokkal kevésbé hizlal, így még a fogyni vágyók is jóllakhatnak belőle. A burgonyánál ötször több rosttartalma révén kiváló karbantartója az emésztőrendszernek; teltségérzetet idéz elő a gyomorban, ugyanakkor nem raktározódik, távozásával egyúttal kisöpri a szervezetből a káros anyagokat.” A csicsóka számos értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, s számon tartják rákbetegségeket megelőző élelmiszerként is. Mindemellett igénytelen növény, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok közt is termeszthető, jól tűri a szárazságot. Sovány homokon, sőt enyhén szikes talajon is megél – nem véletlenül nevezik a szegények krumplijának is.

Télen nehezebb – mondja O. Horváth György egyik, a háztáji állattartóknak szóló írásának címe. Jószágainknak ilyenkor is szükségük van megfelelő hőmérsékletre és fényre, takarmányokra és vízre – ez pedig fokozott gondosságot igényel. Érdemes megszívlelni: „Mivel emlőseink és madaraink melegvérű állatok, legelső kályhájuk saját testük. Vagyis a téli állattartás alapja az energiában és tápanyagokban, nyomelemekben, vitaminokban gazdag takarmányozás.” Késő ősztől tavasz végéig leginkább a zöldtakarmányoknak vannak híján az állattartók. Ezeket kell pótolni különféle szénákkal, ezért a téli takarmányozás nyáron kezdődik, amikor jó minőségben és kellő mennyiségben gyűjthető széna. „A téli takarmányok közül ne hagyjuk ki a különféle répákat, az almát, burgonyát, káposztaféléket – folytatja a szerző, aki maga is állattartó. – Ehhez szintén már tavasszal kell elkezdeni dolgozni, vagyis kertünk egy részében állataink részére e növényeket megtermelni. Ősszel aztán ezeket el kell vermelni, prizmázni, pincézni, hogy ne fagyjanak meg. Fagyott, rothadt, penészes takarmányt ne adjunk állatainknak, mert emésztőszervi betegségeket okozhatnak!" Télen különösen fontosak a vitaminok, a legjobb hatásfokkal az ivóvízbe adagolható készítmények használhatók. S mivel télen, a leghidegebb napokban a nyáron használt önitatók elfagyhatnak, ügyelni kell, hogy a jószág ne szomjazzon – naponta többször, kis adagokban kapjon vizet.

Az állatokról való gondoskodást és a kertészkedést sokan már egész korán elkezdik. Erre gondolva a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) programot indított a 6–10 éves kertészkedő gyermekek számára, Vesd bele magad! címmel. Az ifjú „gazdák” iskolájukon keresztül zöldségvetőmag-csomagokat kapnak, azokat az otthoni kertjükben elvetik, a kikelt növényeket gondozzák, a termést pedig a család fogyasztja el. Az elmúlt öt évben az AGRYA a programba bekapcsolódó iskolákban több mint 77 ezer vetőmagcsomagot osztott szét, s tervezi egy újabb, az egészséges életmódot, táplálkozást a középpontba állító gyermekmozgalom elindítását.

Erről is írunk a rövidesen megjelenő Szabad Föld Kalendáriumban (nem tévesztendő össze a Kincses Kalendáriummal). Kedves Olvasóink, szíves figyelmükbe ajánljuk október 31-ig tartó előfizetői akciónkat – kérjük, éljenek vele!