Istók a mi Mauglink

Ez a történet ihlette a fővárosi Nemzeti Színházban telt házzal játszott, Éden földön (Hany Istók legendája) című mesejátékot. A nyers természet és a civilizáció ütközését Bozsik Yvette rendező-koreográfus álmodta színpadra sok zenével és tánccal, a szövegkönyvet és a dalokat Szarka Tamás, a Ghymes zenekar alapító tagja jegyzi. Egy percig sem kérdés, hogy az alkotók melyik oldalon állnak: a láp nyelvét – Istókot és a barátait, a kócsagot, a sast, a farkast – értjük, míg az emberek (akik a valóságban, az 1950- es években lecsapolták ezt az édenkertet, a különleges flóra és fauna megszűnt) egy szellemes halandzsanyelven karattyolnak. Az első felvonás lápjának látványos csodavilágával szöges ellentétben áll a második felvonásbeli civilizáció rideg „cyberkörnyezete”, amely tanulságos görbe tükröt tart számítógépfüggő korunk és virtualizált jövőnk elé.

„Mit tud tenni és elviselni hittel az ember” – énekli Istók a megnyugtatásunkra... Aztán mégsem leli helyét az emberek félelmetes és idegen világában. Végül visszaszökik a lápba, az állatok közé. A mesejáték szomorú véget ér, akárcsak a legenda. Az Éden földön a színpadon mégis a lehetetlen megvalósításának gyönyörű szép kudarcává nemesül.