Fegya és barátai

De mi is a klezmerzene? A klezmer kifejezés – amely nagyon régi, arámi eredetű – azt jelenti, hogy az ember átlényegül énekké. A zsidó népzenére, különösen annak egykori kelet-közép-európai hangzásvilágára jellemző ez a mély átélés: a dallamok szépsége és különös díszítése, az előadásmód egyedisége, a melódiák sajátos – olykor kesernyés, gyakran humoros, tréfálkozó vagy éppen ironizáló – hangulata. A falusi, vidéki zsidó hangszeres zenészek rendkívül játékos, olykor meditatív, improvizáló hajlama él tovább azokban a hagyományokban, amelyekre a Budapest Klezmer Band zenéje épül.

A zenekar lelke – alapítója, zeneszerzője, hangszerelője, zongoristája, énekese – a munkácsi születésű Jávori Ferenc Fegya. Ez évben lesz hetvenéves, és a hetvenes évek óta él Magyarországon – az ő gyűjtőmunkája, az általa sok éven át följegyzett klezmerdallamok nélkül aligha indulhatott volna el útján a csapat. Fegya 2014-ben „a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért”, zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként Kossuth-díjat kapott. A zenekart vele együtt heten alkotják: Gazda Bence (hegedű, ének), Kohán István (klarinét), Barbinek Gábor (harsona), Nagy Anna (harmonika), Máthé László (nagybőgő) és Végh Balázs (dob, ütőhangszerek). A barátság, amely összefűzi őket, a zenéjükben is nagyon sokat jelent.

Az újévi koncerten igazán széles volt a skála: az odesszai kocsmadaloktól a Hegedűs a háztetőn musical sikerszámain át a sajátos klezmer hangszerelésű világslágerekig terjedt.

A vendégművészként fellépő, remek hangú Szinetár Dóra – Fegyához őt is régi kapcsolat fűzi – az igazi örömzenét játszó zenekarral együtt szintén hatalmas tapsot kapott.