Melyikük a gazdi? A bíró tudja jobban, vagy a dakszli?...

Ezt írtuk... (január harmadik hetében) a Szabad Föld 10, 20, 30, 40, 50 és 60 és 70 évvel ezelőtti számaiban.

Ország-világSZF-ajánló2016. 01. 20. szerda2016. 01. 20.
Melyikük a gazdi? A bíró tudja jobban, vagy a dakszli?...

1946. 
Ebben az évben a történelem legnagyobb inflációja zajlik Magyarországon. A néhány pengős világ után az inflációval a legnagyobb forgalomba került bankjegy százmillió B.-pengő, azaz billiószor százmillió pengő lett. (A világ legnagyobb címletű bankjegye, az egymilliárd B.-pengő, azaz billiószor egymilliárd pengő már nem került forgalomba.) 1946. augusztus 1-jén a pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengőt, vagyis 400 ezer kvadrillió pengőt adtak egy forintért. Az infláció természetesen érintette lapunk árát is. Amikor indultunk, 1945 augusztusában, az ár 5 pengő volt. Az 1946-os évet 500 pengővel kezdtük, a harmadik szám már 1000 pengőért kelt el.
(Mostantól az árváltozásokat jelezzük, így idézzük fel, milyen is volt a világtörténelem legnagyobb hiperinflációja – a szerk.)

1956. 
Korlátlan lehetőség – ismeretlen szerző költeménye.
„Csány községi patak hídja, / jaj, de síkos, veszélyes, / odalent, a patak vize / jaj, de
hideg, de széles. / Könnyű abban megfürödni, / tudják
azt ott, nagyon jól, / mert a hídnak nincs korlátja, /
nincs se balról, se jobbról. / Bár a fürdés egészséges,
/ népszerű is nagyon, / ámde télen minek arra / ily »korlátlan« alkalom?”

1966. 
Ma már csak Öcsödön, a hajdani Roskó-féle műhelyben forognak a különös, fogaskerekes kötélfonó szerkezetek, s hátrálnak a kötél hosszabbodásának ütemében a legények. Ősi, talán több száz éves technológiával készül a kötőfék, a rudazókötél. Azt mondják, lejárt az idő a szakma felett, de ha a téeszek egy nagyobb marhaátvételre készülnek, akár Pestig is elszaladnak a szállításhoz nélkülözhetetlen kötőfékért.

1976. 
A per tárgya egy Hédi nevezetű dakszli, akit elkötöttek egy fűszerüzlet rácsáról. A kövér, nagydarab tulaj méltatlankodik: sima lopás ez, kérem. A tanúk is őt igazolják. A „tolvaj” egy sovány, szemüveges agglegény, máskülönben tanár. Esküszik: Hédi az övé. A bíróság igazságot akart tenni: az utcán egyenlő távolságra állította fel a két gazdát, középre került Hédi, válasszon közöttük a dakszlilány. Egyszerre szólítják, Hédi a tanárhoz fut. De a bíróság másként ítél: Hédi a kövéré, a sovány fizethet ezer forint pénzbírságot.

1986. 
A százezer textilmunkás közül 70 ezer a nő. Ma már a „nehéz árut”, a ponyvát is lányok, asszonyok szövik; lassanként nők végzik az eddig férfiszakmaként számon tartott munkát. Szinte közhely: a textilszakma csak nevében könnyűipar, a három műszak, a zaj, a por, a gépek közötti sok kilométeres gyaloglás alaposan próbára teszi az itt dolgozókat. Kár lenne titkolni, egyre kevesebben választják ezt a szakmát.

1996.  
A történelemkönyvek valószínűleg csak annyit fognak említeni róla, hogy 1987 júniusától 1988 novemberéig az ország miniszterelnöke volt. Hosszú szenvedés után, január 7-én, 66 éves korában elhunyt Grósz Károly. Az emlékezet az elmúlt negyven év ellentmondásos politikai egyéniségeként őrzi meg; egy interjúban elismerte, hogy amikor a sportcsarnoki nagygyűlésen a fehérterror veszedelmével riogatott, valóban attól félt.

2006.
Egy építész akkor méltó feladatához, ha úgy hoz létre otthont, hogy táj és ember között harmonikus kapcsolat alakuljon ki. Családi házak tervezésekor például sosem a férfit kérdezem, mert ez nem az ő dolga. Neki az anyagi és fizikai feltételek megteremtése a feladata. De hogy hogyan kell élni, azt az asszony tudja. A férfival külön nem is állok szóba.
(Makovecz Imre)
 

Ezek is érdekelhetnek