Dobogós a magyar csili

Ez már nem is igazán váratlan eredmény a Chili Hungária Manufaktúrától, hiszen tavaly nyáron a kis kabai cég Spirit of Attila nevű csiliszósza a világ legerősebb önteteit felsorakoztató amerikai versenyen világbajnoki címet szerzett.

Mindig is tudtuk, hogy a harminc-harmincöt aranykoronás bihari meg hajdúsági löszhátakon kiváló búza s kukorica terem – de hogy paprika is!? Ráadásul az utóbbi forinttartalma sokkal magasabb is, mint a gabonáé. Mert míg utóbbihoz húsz-harminc hektár is kell, hogy megéljen belőle egy család, a paprikához elég két-háromezer négyzetméter. Legalábbis Diczkó Lászlóéknak.

– Azért nem ennyire egyszerű a helyzet – mondja kissé fáradtan a hajdú-bihari manufaktúra férfi tagja, aki a feleségével az éjszaka jött haza egy háromnapos mangalicafesztiválról, ahova természetesen nem tivornyázni mentek, hanem termékeiket népszerűsíteni.

Mint a tágas konyhában – mely egyben munkahelyként is szolgál – meséli: a csilitermesztés és szószkészítés állandó készenlétet és nagyfokú precizitást igényel, s naprakész információkkal kell rendelkezniük, hogy talpon maradjanak a csiliszószosok egyre gyarapodó táborában. Házigazdánk gépész, a felesége pedig élelmiszer-ipari mérnök, húsz-egynéhány éve a híres kabai cukorgyár hívta őket a Mátra aljából az Alföldre. Letelepedtek, házat építettek – de aztán tudjuk, mi lett a cukorgyárból: eladták, leépítették, bezárták.

Diczkó Lászlóék fejében sok minden megfordult, csak az nem, hogy egyszer paprikatermesztők lesznek. Pedig a férj gyermekkorában paprika- meg paradicsomtáblák között nőtt fel: nagyanyja Felsőtárkány híres palántanevelője volt. Mégsem innen jött az ötlet.

– Pár éve az interneten bogarászva találtam a csilire, s elgondolkoztam, hogy ezzel talán nálunk is lehetne valamit kezdeni. A következő évben az USA-ból vetőmagot rendeltünk, elvetettük, s vártuk a termést. Lett is, méghozzá tizennyolcféle. Nagyon gyorsan rájöttünk: ha a termést adjuk el, nem jó üzlet. Fel kell dolgozni a paprikát. Meg is tettük, s azt hittük, az éttermek majd verekedni fognak érte – hát nem verekedtek. Ennek ellenére elmondhatom, hogy évről évre megdupláztuk magunkat. Ma már, hál’ istennek, kiépített értékesítőhálózattal rendelkezünk, nem kell házalnunk a termékeinkkel.A magot természetesen továbbra is Amerikából szerezzük be – nem olcsó mulatság, fajtától és mennyiségtől függően egyetlen szem ára negyventől négyszáz forintig terjed –, de a palántanevelés, a paprikatermesztés és a feldolgozás már a mi dolgunk.

A családi vállalkozásba a most nyolcadikos lányuk is be-besegít, de a munka dandárja persze a szülőkre meg a külkereskedelmi főiskolát végzett fiukra hárul. Szülői inspirációra ő álmodta meg a Magyar Virtus nevű termékcsaládjuk egységes arculatát is – a legtapasztaltabb marketingesek szerint is profi munka, és szellemesen lokálpatrióta. A világbajnoki címet szerzett Attila Szelleme csiliszósz nevét nem kell megmagyaráznunk, de érthető a Sárga Vihar, az Alabárdos, a Mennydörgés is, míg a Tüzes Mennykő szósz elnevezés az 1857-ben a kabai mezőkre zuhant meteoritra utal. A 424 viszont már feloldásra szorul – ez a régi magyar gőzmozdonyt idézi: erős, mint a legendás 424-es.