Ígéretek igény szerint - Hogy teljesítik vagy sem, egyelőre nem tudni

Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről, az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akkor tető alá hozott, ám a valóságban kevés konkrétummal járó akcióterv értelmében Ankara ősszel kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot a határain belül lévő menekültek ellátásában.

A hétfői rendkívüli brüsszeli csúcson az egymás igényeinek eddigi kölcsönös semmibe vétele ellenére újabb igények merültek fel mindkét fél részéről. A késő éjszakára körvonalazódott megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá ragaszkodik a török-EU csatlakozási tárgyalások felgyorsításához. Ezenkívül Ahmet Davotuglu (képünkön balra) török kormányfő felvetette, hogy legkésőbb június végéig töröljék el a török állampolgárok uniós vízumkötelezettségét.

A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országukból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – írták a zárónyilatkozatban. Ankara kötelezettséget vállalt arra is, hogy vissza fogja fogadni azokat az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel, valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. A török kormányfő szerint a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, mint ahogy az Európai Unió sem.

Németország, amelynek különösen fontos, hogy az uniós–török együttműködés ne mondjon csődöt, eddig több mint egymillió menekültet fogadott be. Ezzel is magyarázható, hogy német politikusok elnézően reagáltak arra a hírre, hogy a legnagyobb helyi napilapnak számító Zamant is kiadó médiacsoport élén lecserélték a teljes menedzsmentet és a szerkesztői vezetőséget egy háromfős, az állami főügyészség által kinevezett bizottságra. „Nem kell, hogy az egész világ emberi jogainak bírái legyünk” – reagált a hírre Thomas de Maizière német belügyminiszter.

Csónak, tenger
Az ENSZ-szervezetek halálos útvonalnak nevezik az Égei-tenger Török- és Görögország közötti nyúlványát.
Tavaly szeptember óta több mint háromszáznegyven menekült gyermek fulladt itt a tengerbe. Bármilyen kétségbeesettek is a túlélést kereső szülők, nem ültetnék a gyermeküket a túlterhelt csónakba, ha létezne számukra biztonságosabb megoldás is.
Az idei év első hat hetében a Földközi-tenger keleti részén átkelő nyolcvanezer menekültből négyszáztízen lelték halálukat.
Nem tudom, milyen túlélni a bomba- és golyózáport. Nem tudom, milyen embercsempészekkel üzletelni. Nem tudom, milyen a határzár, a szögesdrót, a menekülttábor. Nem tudom, milyen földönfutóként megérkezni egy idegen országba, távol a hazától, a szülőföldtől.
Csak azt tudom, hogy naponta átlagosan két menekült gyermek életét követeli a Földközi-tenger. Egyikükét talán éppen most, ebben a pillanatban.
-rv-