Játék határokkal: Pénz, pénz, pénz - Szabad az Á - Kalmárlelkek - Számháború - Mire elég?

PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ
Az újabb 3 milliárd eurós kifizetést elvileg jóváhagyták, ennek kifutása 2018. A pénzt az EU nem biankóra adja, az első, még novemberben megítélt 3 milliárdból eddig mindössze 100 millió eurót fizetett ki arra hivatkozva, hogy a törökök nem adtak le a menekültüggyel kapcsolatos projekteket. Ez az egyébként nem túl nagy összeg sokat jelenthet a törököknek, akik saját zsebből már eddig is a többszörösét költötték saját menekülttáboraikra. Az embercsempészek bevételeihez képest pedig szinte elenyésző: ha hinni lehet az Europol becslésének, 2015-ben akár 3–6 milliárd euróra is szert tehettek a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekülttömegek illegális szállításával. Az uniós bővítésben csak a politikai szimbolikát tartották meg, mert egyetlen fejezetet fognak kinyitni azt, amit eddig Franciaország blokkolt, a ciprusi ellenállásnak nem adtak teret.

SZABAD AZ Á...
A török vízumliberalizáció kérdésében politikai egyezség született dr. Feledy Botond szerint. Ahmet Davutoglu török kormányfő ezt ugyan sikerként állította be, ám az unió elvárja a vállalások teljesítését ahhoz, hogy ez életbe lépjen, vagyis a vízummegállapodás egyszerre lesz a menekültegyezség politikai fék- és gázpedálja.

Amennyiben Törökország teljesíti a vízumliberalizáció mind a 72 feltételét, akkor 2016 júniusára kikerülhet a kötelező vízumeljárás alól, vagyis állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az unióba. Ha viszont a törökök továbbra is átlagosan napi 1000 menekültet engednek tovább gumicsónakkal a görög partok felé, az unió – arra hivatkozva, hogy nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket – megakadályozhatja a vízumliberalizációt.

KALMÁR LELKEK
A megállapodás leglényegesebb pontja a menekült-visszavételi egyezmény, mégis ezzel kapcsolatban van a legtöbb bizonytalanság, ugyanis továbbra sem tisztázták annak operatív végrehajtását – állítja Feledy. A menekültek csereberéje azt jelenti, hogy minden, görög partoknál elfogott menekültet visszaszállítanak ugyan Törökországba, akikért cserébe átvesznek a törököktől egy már ellenőrzött menekültet, bár jó eséllyel a háborús övezetből érkező, elsősorban szír, afgán és iraki menekültek indulnak. Az afgánokkal azonban még a németek is sokkal szőrös szívűbbek, ugyanis vannak biztonságosabbnak vélt tartományok, s ha ezek egyikéből érkeznek emberek, nem ismerik el a menekültstátust.

Annyi bizonyos, hogy már az elnöki tanács konklúziójának érvénybe lépését követő vasárnap elkezdték a görög szigetek kiürítését, e héten 2300 rendőrt és tisztviselőt küldtek a tagállamok Görögországba az ottani hatóságok megsegítésére – hosszú távon számukat 4000-re emelik –, valamint szintén e héttől már új módon regisztrálják az újonnan érkezőket. Az eldőlt, hogy a menekülteknek regisztrálniuk kell, aki ennek elkerülésével próbál az Európai Unió területére bejutni, nem vagy csak a lista legvégére kerülve léphet a kontinensre. Az egyik legfontosabb kérdés is ebből adódik: vissza lehet-e küldeni a görög szigetekről az oda érkező menekültet Törökországba. Ahhoz, hogy ez jogilag lehetséges legyen, Görögország biztonságos harmadik államnak fogja nyilvánítani Törökországot. Feledy szerint a görög partoknál ugyanaz körvonalazódik, mint ami Magyarország déli határán zajlik a gyorsított eljárásokkal. Hogy ez jogilag mennyire korrekt? A szakértő szerint egész biztosan lesznek brüsszeli jogvédők által indított perek az európai bíróságon, amit aztán kellően tág jogi megoldásokkal a tagállamok meg tudnak majd nyerni.

SZÁMHÁBORÚ
A szombaton aláírt egyezség lényeges eleme, hogy betelepítési kötelezettséget ez a megállapodás nem jelent, ami a visegrádi négyek politikai győzelmének tekinthető. 54 ezer embert kell a – Magyarországra nem vonatkozó – kvóta alapján elosztani, 18 ezer embert pedig önkéntes alapon vállal fel 3-4 ország – mert a 28-ból 22 tagállam állítólag visszavonja a korábban önkéntes alapon vállalt kötelezettségeit. A kérdés az, ha ez a keret megtelik, mi lesz azután?

Teljes egészében a török hatóságok kezében van, hogy naponta hány gumicsónakot engednek el. Azt viszont egyelőre nem látni tisztán, mivel is akarják a törököket ösztönözni arra, hogy hatékonyan védjék a partjaikat.

Ők ugyanis a saját kvótájukat úgy töltik fel, hogyha minél több embert átengednek Görögországba, akiket aztán visszadobnak hozzájuk.

Egyelőre úgy látszik, több a bizonytalanság, mint a biztos pont a mostani megállapodásban. Április 4-én már többet tudhatunk, ekkorra kell felállnia annak a csapatnak, amely ténylegesen végrehajtaná ezt az egyezményt, egyben ez az első visszaküldésnek is a határideje.

Az már csak hab a tortán, hogy az EU egy autokráciába hajló rendszerrel kénytelen megalkudni. Azzal, hogy menekülteket ment, a török belpolitikai ellenzék sorsát pecsételi meg. Feledy Botond szerint látni kell azt is, hogy Európában addig volt nyugalom, amíg Észak-Afrikában és az Európa körüli periférián diktátorok uralkodtak. Kérdés, elkezdődik-e ezeknek az autoriter rezsimeknek a visszaépítése?

40 000
embert küldött el az unió harmadik
biztonságos államba tavaly.

MIRE ELÉG? A mostani megállapodással az unió elsősorban időt nyer, amit viszont nem segít a közeledő 2017-es német választás. Merkel számára fontos lenne belső pozíciójának megerősítése. Az is biztos, hogy az alternatív útvonalakat azonnal feltöltik az embercsempészek. Ha évente 5-6 milliárd eurót lehet csempészéssel keresni, nem fogják felszámolni ezt a gyümölcsöző üzletet, legfeljebb többe kerül majd. Olyan iparág ez, melynek kapacitását még csak most kezdjük felmérni.