Tiszán is terem hős

Ha megnyílnak az ég csatornái, azt gyakran követi pusztító ár. A veszély pedig nagy tettekre sarkall. A Duna árvízi hajósának nevét valószínűleg mindenki ismeri: báró Wesselényi Miklós hősiesen felvette a harcot az 1838-as árvízzel, életeket és értékeket mentve. A jeges áradat márciusban érte el Pestet, és minden második házat tönkretett. Wesselényi így ír a düledékek, házromok, jégtömegek és az ár hátán úszó bútorok láttán: „Soha nem éltem annál borzasztóbb estét és éjjelt.”

Ország-világPalágyi Edit2016. 03. 07. hétfő2016. 03. 07.
Tiszán is terem hős

Azt már kevesebben tudják, hogy a Tisza mentén élők is megemlékeznek a maguk árvízi mentőjéről, Hartl Edéről, aki tettéért 1880-ban nemesi címet és Nyárádi előnevet kapott. Ki is volt ő? „Aki saját költségén védgátat építvén Sarud községet a Tisza árjától megóvta, a hajlék és élelem nélkül maradt lakosokról gondoskodott, s az 1876–1879. árvizek alkalmával Tisza-Halász község végveszélyben forgott lakosságának megmentését példás áldozatkészséggel és emberbaráti érzelemmel eszközölte.”

E korabeli szöveg áll azon az emléktáblán, amely ma a sarudi templom falán hirdeti, mit tett a szatmári püspökség hídvégi uradalmának hajdani bérlője.

Heves megyében az önfeláldozó férfiú emlékét a közelmúltban négyéves eseménysorozattal őrizték. Ennek részeként az Óhalászi-szigetet emlékhellyé nyilvánították, Újlőrincfalván pedig emlékszobát alakítottak ki a tiszteletére. A ma élő családtagok „a kiváló szorgalmú gazda”, Hartl Ede használati tárgyaival, például címeres pecsétnyomójával járultak hozzá a gyűjteményhez. Különleges koncertet tartottak a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum kikötőjében.

Hibay Éva fuvolaművésztanár azt a művet játszotta, amelyet dédnagyapja, nemes Hartl Ede emlékére, felkérésre írt Kátai László egri zeneszerző. Az In memoriam Tiszahalász című darabot a művésznő stílszerűen a víz hátán, egy csónakban adta elő. Ugyanis e darab adózott a 800 éves Tiszahalász nevű település előtt is. A falu tragikusan és végleg megsemmisült, 1200 házát romba döntötte az átszakadt gáton betörő ár. Óhalászra ma csak egy kereszt emlékeztet.

Nagyobb lehetett volna a baj, ha a földesúr nem tesz meg minden tőle telhetőt. Hartl Ede leszármazottja, dr. Hibay György egy levelében így idézte fel felmenőjének emberbarát cselekedetét: „A megáradt folyó vizét, mely a falvakat végveszéllyel fenyegette, a gátak átvágásával saját földjeire irányította, ahol nem voltak települések. Segítette a családok kitelepítését, élelemhez, ruhához, fedélhez juttatta őket, majd ugyancsak saját költségén jelentős mértékben részt vállalt azelpusztult falvak újjáépítésében.”

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek