'Ha a kormány rajtunk is segíteni akar, akkor hozzanak külföldről néhány ezer lovat...'

Ezt írtuk... (április második hetében) a Szabad Föld 10, 20, 30, 40, 50 és 60 és 70 évvel ezelőtti számaiban.

Ország-világSZF-ajánló2016. 04. 14. csütörtök2016. 04. 14.
'Ha a kormány rajtunk is segíteni akar, akkor hozzanak külföldről néhány ezer lovat...'

1946.
Április 3-án az ország összes iskolájában megemlékeznek a felszabadulás évfordulójáról. Másnap az összes szervezet, testület, párt mindenütt tömeggyűléseken, ünnepélyeken emlékeznek meg az évfordulóról. A színházak és a mozik ingyenes vagy kedvezményes előadásokat rendeznek. Budapesten az Olasz fasort Vorosilov marsallról, a Széll Kálmán teret Sztálin generalisszimuszról, a Széna teret pedig Molotov külügyminiszterről nevezik el. (Inflációs jelentés: a Szabad Föld ára 5 hét alatt 20 ezerről 30 ezer pengőre nőtt.)

1956.
Szerkesztőségi cikk a személyi kultuszról és annak káros következményeiről. Az a népszerűség, amelyet Sztálin kiváló képességei folytán szerzett, évek múlva átcsapott személyének túlzott dicsőítésébe, ami oda vezetett, hogy végül is a Szovjetunió Kommunista Pártjában érvényre jutott az egyszemélyi döntés. Ez a pártélet lenini szabályaival ellentétes módszer, mint valami nagy fa, gyorsan terebélyesedni kezdett, átcsapott más országok kommunista pártjaira, így eljutott a mi hazánkba is. A személyi kultusz legelvetemültebb torzszüleménye volt az olyan bandák eluralkodása, mint Berijáé a Szovjetunióban és Péter Gáboré Magyarországon. Éppen néhány napja hangsúlyozta Rákosi Mátyás elvtárs, hogy „Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyi kultusznak – jelentős részben a mi hibánkból – mély gyökerei vannak, s hogy a személyi kultusz mindenütt felütheti a fejét”.

1966.
Várpalotán számba vették, hogy 694 családnak van saját könyve. Mintegy 500 család rendelkezik 11–50 kötettel, 130 pedig 50–100 kötettel. A 101–200 kötetes házi könyvtárak száma 53 volt. A vizsgált családok között 18 volt a téeszcsalád, ők összesen 451 könyvvel rendelkeztek, vagyis átlagosan 25 kötettel.

1976.
Közismert: a magyar halászlének két típusa van. A tiszaiak átpasszírozott halhússal sűrítik a levet, a dunaiak pedig vékony lében főzik, de tésztát tesznek hozzá. Hogy hogyan alakult ki ez a szokás? – a legvalószínűbb magyarázatot egy öreg halásztól hallottam. E szerint a dunai halászlegény halat tudott „szerezni”, a Duna menti vízimalmok molnárlegényei pedig lisztet. Ezért aztán mindketten tésztát gyúrtak a lopott lisztből, amit beletettek a lopott hal levébe, s mindketten jóllaktak.

1986.
Mi a harmonikus házasság titka? Úgy tűnik, egy manchesteri háziasszony megoldotta a titkot. „A legfontosabb – mondta –, hogy már a kezdet kezdetén meg kell osztani egymás között a felelősségeket és a jogokat. Nálunk például a páros napokon a férjem takarít, páratlan napokon pedig a bejárónőm, akit a férjemtől kapott háztartási pénzből fizetek…”

1996.
Itt a tavasz, ám az egyszerű parasztembernek nincs mivel megművelnie kevéske földjét. Szó van farmergazdaságokról, traktorról, de nekünk erre nincsenek millióink, a nagy gépeket kihasználni sem tudnánk. Kevés viszont a ló. Ha a kormány rajtunk is segíteni akar, akkor hozzanak külföldről néhány ezer lovat, s azt részletfizetésre adják oda a kisparasztoknak.

2006. 
Egy férfi előbb ismeri be, hogy homoszexuális, mint azt, hogy veri a felesége. A női bántalmazás sokrétű lehet. Felpofozás, tűvel vagy villával való szurkálás, gáncsolás, ütlegelés, harapás, fojtogatás, leköpés. A nők különösen a lelki terrorban erősek. A megalázás, a gúnyolás, a sértegetés, különösen idegenek előtt igen fájó lehet. Bevett fogás a válással való fenyegetés, a zsarolás, egy külső szexuális kapcsolat nyílt felvállalása, miközben a férj szexuális teljesítményét folyamatosan becsmérlik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek