Az én képernyőm: Cukikák és édi-bédik

Minden hasonló műsornál alapvetően kettős veszély fenyeget, így ezúttal is. Vagy az, hogy túl letisztult, túl profi produkciók kerülnek színre, vagy az, hogy mindent eláraszt a rózsaszín vattacukor. Ez utóbbiba olykor bele is ragadtunk – nem a Dunán. Mert ott, csakúgy, mint két éve, ismét elvarázsol a gyerekek tehetsége, komolysága, szorgalma. Kicsi lányok és fiúk, akik nem lusták naponta órákat gyakorolni, s látszik rajtuk, mennyire élvezik a muzsikálást. Semmi szenvelgés, majomkodás, cserfesség a zsűrivel szemben, láthatóan tisztelik a nagynevű ítészeket. Akiknek úgy sikerül kedvesnek és lelkesnek lenni, hogy közben nem bratyiznak. Őket nem lehet visszategezni, nekik tényleg tekintélyük van, mert komoly életművet tudhatnak magukénak. Ha Szenthelyi Miklós hegedűművész, Némethy Attila zongoraművész, Batta András zenetörténész – ők mindhárman a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzorai –, Miklósa Erika nemzetközi rangú opera-énekesnő és Kesselyák Gergely, a sokoldalú zenei rendező és karmester valakire azt mondja, hogy igen, ő tehetséges, akkor az úgy is van. Most valahogy úgy alakult, hogy szinte csupa kislány jutott tovább. Adódtak pici drámák is: két testvér közül az egyik nagyobb sikert aratott, de aztán szerencsésen mindketten mehettek tovább. Egyetlen idegesítő momentuma van csak ennek a műsornak: érthetetlen, hogy a két – egyébként abszolút normális – műsorvezetőnek miért kell teljesen érdektelen kérdésekkel belekotyognia az előadásokba? Jó, ez még csak az elődöntő, de akkor is tiszteletlenség a nézővel és az előadókkal szemben. Még hátra vannak a legnagyobbak, ott már éneklés is lesz.

Jaj, de cuki vagy! – hangzott el ötpercenként a felnőttek részéről a TV2 Kismenők című műsorában – amelyre Az ének iskolája nagy sikere miatt buzdult fel a csatorna –, de bizony meg sem közelíti azt. Cukik, édi-bédik, eszem a zúzájukat és meg kell zabálni őket – mondanám, ha a nagyijuk lennék. És tulajdonképpen ez mind igaz is, ám miért érzem olykor mégis kínosnak és nyálasnak? Mert így a cukikák kis produkciója egyenértékű lesz a valódi teljesítményekkel. És mert a zsűri, de főleg a műsorvezetők alaposan túllihegik. Ördög Nóra és Till Attila szinte repdes a lelkesedéstől. Ők mindketten vérprofik, de csak az utóbbit érzem igazán őszintének. (Amúgy maga is elég cuki, jó értelemben.) Egyáltalán: igen aránytalan, hogy a műsorvezetőket és a zsűrit ennyire előtérbe tolták, sokkal többet foglalkozik velük a műsor, mint a gyerekekkel. Fárasztó Ábel Anita poénkodási kényszere, Hajós Andrásból viszont mindez természetesen jön. Lajtai Kati állandóan meghatottan olvadozik, de ezt írjuk a kismama hormonjainak számlájára. A kiváló balettművész, Apáti Bence nem sok szóhoz jut Ábel Anita mellett, de azt kellemesen teszi.

A gyerekeknek olykor nem túl figyelmesen osztanak előadni való dalt. Elég idétlen, amikor egy kislány Amy Winehouse erotikus számát énekli, vagy ha egy testvérpár szerelmes duettet ad elő… S még egy: igazán elhagyhatnák már ezt a jujdemeglepjükagyereket húzást. Melyik gyerek nem kapcsol, mi történik, amikor a saját környezetében megpillantja a műsorvezetőket? De még soha egyik sem tudott megfelelően reagálni: lefagynak, csak néznek… Ördög Nóra és Till Attila kénytelen egyedül eljátszani az egész család ujjongását, ennek meg mi értelme van? És mi az értelme három órára elhúzni és teljesen lefárasztani a szerencsétlen nézőt?