Fókuszban - Mi várja az olimpiai lángot Rióban?

Az egész Brazíliát megrengető korrupciós botrány immár az olimpiát sem kíméli: kiderült, egy kétmilliárd dolláros projekt a nemzetközi sportesemény építési munkálataival is összefüggésbe hozható. 

Az Operation Car Wash néven elhíresült nyomozás Brazília történetében egyedülálló rendőrségi manőver – nevével ellentétben nem autók, hanem dollármilliók tisztára mosásával kapcsolatos korrupciós láncolat felgöngyölítését végzi két éve. Azoknak a kartellba tömörült építőipari vállalatoknak a viselt ügyeivel foglalkozik nem kevés sikerrel, melyek állítólag hivatalnokoknak és politikusoknak fizettek kenőpénzeket túlárazott nyilvános közbeszerzésekért cserébe. A gyanúba keveredett cégek közül elsőként a Petrobas állami olajvállalat bukott le még két évvel ezelőtt. 

A rendőrségi és az ügyészségi vizsgálatok középpontjában az Odebrecht építőipari óriás áll, amely hatalmas kenőpénzek kifizetésével szerezte meg a Rio de Janeiro tengerpartját az Olimpiai Parkkal összekötő új metróvonal építésének jogát. A riói Marvelous Port nevű projekt – mely a város legjelentősebb fejlesztési terve azóta, hogy 2009-ben elnyerték a játékok szervezésének jogát – hivatott összekötni a lepusztult kikötőnegyedet az üzleti és turisztikai csomópontokkal, új köntösbe bújtatva ezáltal az egész várost. Ebbe a projektbe tartozik többek közt a futurisztikus megjelenésű Holnap Múzeuma és az öt felhőkarcolóból álló, a feltörekvő BRICS-országok legnagyobb üzleti negyedének szánt Trump Towers is. 

A botrány akkor robbant ki, amikor a közelmúltban az Odebrecht cégcsoport belső levelezéséből nyilvánosságra került egy lista, melyen 24 párt 316 politikusának a neve szerepelt, akik állítólag kenőpénzt fogadtak el – az ügyész szerint a cég megvesztegetések szervezésére szakosodott részlegétől. „A dokumentumból az derül ki, hogy az összes nyilvános közbeszerzést hasonló módon árulták, és úgy tűnik, az összes politikai párt érintett az ügyben” – állítja Sylvio Costa, a brazíliai székhelyű monitoring szervezet, a Congress in Focus alapítója. A brazil szövetségi nyomozóhatóság által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy 2014 novemberében 270 ezer dollárt (75 millió Ft) készpénzben fizettek ki a Türkiz fedőnév alatt működő, a kikötői beruházásokhoz kapcsolódó vesztegetési akcióban. További 680 ezer dollárnak (187 millió Ft) az új metróvonal építését gördülékenyebbé tevő kifizetéséről rendelkezik bizonyítékkal a rendőrség. A felhőkarcolót és a múzeumi beruházást egyelőre elkerülte a korrupció árnya. 

A botránynak számos prominens áldozata van már, többek közt magával rántotta Rio polgármesterét is. Eduardo Paes neve szintén szerepelt a kenőpénzt elfogadók feketelistáján, bár – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – nem tisztázott, hogy ez az összeg kenőpénznek vagy hivatalos kampánytámogatásnak minősül. Az országos botrányban a jelenlegi elnök, Dilma Rousseffnek is a felelősségre vonással kell szembenéznie, pár héttel ezelőtt az utcákon hárommillió dühös ember követelte lemondását. 

Habár sem Rousseff, sem pedig elődje, Luiz Inácio Lula da Silva nem szerepel az Odebrechtlistán, mégis nyomozás folyik ellenük szívességek elfogadásával kapcsolatban, melyek által saját nonprofit cégükhöz juttattak pénzt a kivitelező cég kasszájából. Közben Dilma Rousseff az ellenzék puccskísérletének tartja az ellene indított felelősségre vonási eljárást. „Nem követtem el semmilyen szabálytalanságot. Sohasem mondok le” – jelentette ki a brazil ügyvédeknek. 

Az ügynek azonban hosszú távon súlyos következményei lehetnek a három évvel ezelőttig az egyik legdinamikusabban fejlődő feltörekvő államnak számító Brazíliában: a politikai és gazdasági körbetartozás hatására a dél-amerikai ország 1901 óta nem látott recesszióba süllyedhet.