Zempléni erdőjárók kalauza

A zempléni tájban hol találunk rá a földtörténeti korszakok nyomaira? Nos, ha mindezekre valóban kíváncsiak vagyunk, akkor érdemes a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Zemplén földtörténetét és élővilágát egységben, izgalmas múzeumpedagógiai eszközökkel bemutató állandó tárlatának megszemlélésével kezdeni az ismerkedést Magyarország legvadregényesebb tájával, a Zemplénnel.

A múzeum kurátora, Hegyessy Gábor biológus-muzeológus jól használható „erdőjáró kalauzt” állított össze, melyben ahhoz nyújt segítséget, hogyan is vágjunk bele az egykor vulkánok formálta Tokaj-Hegyalja és a Bodrogköz különleges élőhelyeinek felfedezésébe.

Az „Erdőjárók kalauza – A zempléni tájak természeti értékei” című kiállításon szimbolikusan egy lakás négy helyiségét – az előszobát, konyhát, fürdő- és lakószobát – körbejárva közelről figyelhetünk meg olyan természeti ritkaságokat, mint a több millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon- tenger lakói – halak, csigák, teknősök – lenyomatait. Természeti érdekességek sokaságába nyerhetünk bepillantást, mint például a szemmel alig észrevehető ragadozó rovarok zsákmányszerzési stratégiái, az éjszaka hangjai az erdőben, vagy láthatunk aranyszemcséket a bányák mélyéről.

A tárlat megálmodója jól tudja: megfelelő „tálalással” az érdektelennek tűnő élőlényekről is meglepő csodák derülhetnek ki.

Az ide látogatókat a szervezők interaktív módon – például rejtvényekkel, hangokkal, „életnyomokkal” – ösztönzik a zempléni természet sokszínűségének, rejtett részleteinek játékos felderítésére.

A 2012-ben felújított sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum leggazdagabb gyűjteményének mindig is a természetrajzi számított, s egészen biztos, hogy – a szintén jelentékeny kultúrtörténeti és régészeti tárlatok mellett – a jövőben is ez marad az intézmény legtöbb látogatót vonzó attrakciója.