Drágulás egy hét alatt 100 ezerről 300 ezerre - messze volt még az új forint...

1946. 
Dombóváron a szakszervezetek székház céljára megkapták a Dőry-féle kastélyt. A székházat május elsején avatják fel. * Szőlészeti és borászati szakiskola nyílik Albrecht főherceg villányi birtokán. A szükséges előkészítő munkálatok befejezése után az iskola megkezdi működését. * Vasmunkás yaraló lesz egy kastélyból! A Hédervár melletti Novák pusztán lévő Mauthner-kastély a jövőben vasmunkásnyaraló lesz. (Inflációs jelentésünk: a Szabad Föld ára egy hét alatt 100 ezerről 300 ezer pengőre drágult.)

1956.  
Építkezés folyik Noszvajon: egy régi kastélyból üdülő lesz, és a roskadozó apaállat-istálló is megújul. Ez eddig rendben is lenne. De akkor miért csóválják a fejüket a falubeliek, amikor kövekkel megrakott teherautók húznak el a főutcán? Hát azért, mert a helybéliek segíteni akarván vállalták, hogy a szükséges követ kitermelik az itteni hegyoldalból. De a Heves megyei Tatarozó Vállalat másként döntött, messzebbről hozatja a követ. Hogy miért? Mert ott minden három munkásra jut egy irodista. Azoknak meg kell a munka, ezért igyekeznek minél bonyolultabb, nyakatekert megoldásokat kitalálni. Ami hadüzenet a józan észnek!

1966.  
Kulturális életünkről (is) számot ad a most megjelent Statisztikai Zsebkönyv. E szerint az elmúlt évben egy lakosra 10,6 mozilátogatás jutott. A legszorgalmasabbaknak a debreceniek bizonyultak: ott mindenki 17,7 alkalommal látogatta meg a filmszínházakat. Minden 100 lakosból 24,5 a rádióelőfizető. A legtöbb készülék a fővárosban működik: százból 32,2-en fizetnek elő, a legkevesebben pedig Szabolcs-Szatmár megyében, ahol mindössze 17,3 előfizető akad száz lakos között. A tévéellátottság így alakul: száz lakosra az országban 8,1 előfizetővel számolhatunk.

1976.   
Köszönöm, hogy néhány hete leadták segítséget kérő levelemet, amelyben arról írtam, hogy sehol sem lehet hozzájutni petróleumlámpához, pedig a tanyavilágban még nagy szükség van erre az ódivatú eszközre. Ugyan a levél megjelenése óta sincs lámpa az üzletekben, de a Szabad Föld olvasói közül többen is küldtek címemre petróleumlámpát, amelyekből juttattam a hasonló gondokkal küszködő szomszédjaimnak is. Nevükben is köszönöm a segítségüket!

1986.   
Kőbankot hozott létre a Fejér megyei Közúti Építővállalat. Az immár több száz köbméternyi útburkoló anyagot megőrzik, s ott fogják felhasználni, ahol a régies kövekre szükség lesz. Eddig a felszedett, olykor évszázados kövek a szemétbe kerültek, mostanában viszont nagy gonddal szedik fel ezeket, majd megtisztítják, így kerülnek a kőbankba.

1996.    
Egyesek mostanában Dózsa György unokáinak nevezik magukat – hogy szavazatokat szerezzenek –, éppen csak arról feledkezve meg, hogy Dózsa szabad parasztokká akarta tenni a jobbágyokat. Miközben manapság a rég eltűnt cselédsorsot erőltetik a parasztokra. Lassan visszatér a múlt: a mostani téesztagok többsége hamarosan csak úgy tudja a családját eltartani, ha a majdani földbirtokosokhoz szegődik cselédnek, béresnek. A fiatalok pedig megismerhetik a már elfeledett régi rendszert, mégpedig nem a történelemkönyvekből, hanem saját bőrükön.

2006. 
El akarta rabolni az adóhatóság egyik vezetőjének gyermekét két férfi, hogy így kényszerítsék ki a 150 milliós adó-visszaigénylésük kifizetését. A két férfi részletes tervet dolgozott ki a gyermek elrablására, ebben szerepelt az is, hogy elszántságuk bizonyítására készek a gyerek megcsonkítására, sőt akár megölésére is. A rendőrség azonban gyorsan lecsapott, a rablást ugyanis erre a hétre tervezték. Az APEH-vezető és családja semmit nem tudott a készülő akcióról.