Kizöldült az elnöki szék

Független jelölt, a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellen lett a győztes az osztrák elnöki választás vasárnapi, második fordulójában. Nem mondhatni fergetegesnek a győzelmét, hiszen a szavazatok 50,35 százalékát szerezte meg – riválisa, a szabadságpárti Norbert Hofer a voksok 49,65 százalékát kapta. A különbség minimális: 0,7 százalék. Az eredmény csak a hétfőn megszámlált 700 ezer levélszavazat után lett borítékolható, a közvetlenül leadott voksok alapján vasárnap este még ellenfele vezetett – izgulhattak rendesen az osztrákok. Akik elég szép számban vettek részt a voksoláson: a jogosultak majd’ háromnegyede szavazott valamilyen módon (itthon legutóbb 61 százalékban járultak az urnák elé polgártársaink). Lapzártánkkor még nem kizárt, hogy az FPÖ megfellebbezi az eredményt.

Nézzük, kik is állnak a jelöltek mögött.

A nyertest támogató Zöldek EU-pártiak. Leginkább azért küzdenek, hogy az unió demokratikus, a szociális és környezetvédelmi szempontokat szüntelenül szem előtt tartó közösség legyen. Kötelező érvényű törvényekkel kívánják biztosítani, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés etnikai vagy nemi hovatartozása, életkora, vallási vagy politikai meggyőződése miatt. Fontosnak tekintik azt is, hogy a közösség menekültügyi politikáját humanitárius elvek vezéreljék.

A vesztes pártja, a Szabadságpárt (FPÖ) szélsőjobboldali és enyhén szólva unióellenes. A bevándorlók többségét iszlám vallású gazdasági menekülteknek tartja, akik nemcsak az európai szociális rendszert, hanem azokat a keresztény, nyugati értékeket is veszélyeztetik, amelyeken Európa alapszik. Szigorítana az osztrák állampolgárság megadásán: csak azok szerezhetnék meg azt, akik hitet tesznek a demokrácia mellett, magas szinten beszélik a német nyelvet, valamint tiszteletben tartják az osztrák kultúrát és értékeket.

Hogy a nyertes hogyan és mennyire akarja és képes befolyásolni hazája politikáját, az hamarosan kiderül. Tény, hogy az osztrák államfők mindeddig nem játszottak meghatározó szerepet: a háború óta egyetlen elnök sem lépett túl viszonylag kényelmes alkotmányos korlátain. Van der Bellen a kampányban azt előlegezte: államfőként megakadályozná egy FPÖ-kormány megalakulását. Megteheti, mivel nemcsak kinevezheti, de fel is mentheti a minisztereket (többek közt).

Egyelőre viszont hátradőlhet, parlamenti választás legközelebb 2018-ban lesz nyugati szomszédunkban.