A hét témája: foci - Fogatlanok bukása - Nem volt több lökdösődésnél? - Ítéljen a kamera - Meccs sör nélkül?

Hófehérke nem álmodhatott olyan szépet, mint több ezer honfitársunk a bordeaux-i stadionban és milliók a tévékészülékek előtt, amikor Stieber belőtte a magyar csapat második gólját, és bizonyossá vált, hogy a 44 év után újra világversenyen szereplő magyar válogatott legyőzi Ausztriát. A rémisztő első perc után – amikor a magyar kapufán csattant a labda – egyre szervezettebben, magabiztosabban, s ami ennél is fontosabb, látványosan, élvezhető játékkal kerekedtünk a sokkal nagyobb erőkből álló, a magyarokat kissé lenéző osztrákok fölé.

Június 14-én, kedden debütált az Európa-bajnokságon a magyar csapat. A végleges csapat-összeállításra azonban már csak Bordeaux-ban derült fény. Íme a magyar csapat aszerint, kinek milyen pozícióban kell helytállnia.
Csapatkapitány: Dzsudzsák Balázs
Kapus: Király Gábor, Gulácsi Péter, Dibusz Dénes
Védő: Lang Ádám, Korhut Mihály, Kádár Tamás, Fiola Attila, Pintér Ádám,
Guzmics Richárd, Juhász Roland
Középpályás: Bese Barnabás, Elek Ákos, Dzsudzsák Balázs, Nagy Ádám,
Lovrencsics Gergő, Kleinheisler László, Stieber Zoltán
Csatár: Böde Dániel, Nikolics Nemanja, Szalai Ádám, Priskin Tamás, Németh
Krisztián, Gera Zoltán
És akik kimaradnak: Megyeri Balázs, Kocsis Gergő, Sallai Roland, Korcsmár
Zsolt, Vida Máté, Gyurcsó Ádám

Ítéljen a kamera! 
A FIFA szabálykönyvét 130 évvel ezelőtti megalkotása óta nem reformálgatták annyira, mint most, június 1-jei hatállyal. Összesen 95 pontban nyúltak hozzá, kisebbnagyobb mértékben. Nézzünk néhány érdekes példát!
Szigorították a tizenegyes rúgását. Ha a tizenegyesrúgó a büntető előtt közvetlenül testcsellel veri át a kapust, sárga lapot kap, és közvetett szabadrúgás következik a kapus csapatának. Tehát megszűnik az újrarúgatás. (2011-ben Messi a BL-ben a Milan ellen imitált rúgást. A sárgát már akkor is megkapta a testcselért, de a büntetőt még újrarúghatta.)
A tizenegyes védésén is szorítottak. A labda elrúgása előtt a gólvonalról elmozduló kapust sárga lappal kell büntetni, a tizenegyest újra kell rúgatni. De a gólvonalon továbbra is lehet jobbra-balra mozogni. (A 2014-es EL-döntőn a nyertes Sevilla kapusa az összes Benfica-lövés előtt kimozdult.)
Eltörölték a tripla büntetést. Mostanáig a tizenhatoson belül, gólhelyzetben szabálytalankodó futballistát ki kellett állítani, büntetőt kellett ítélni ellene, majd a meccs után a piros miatt el is tiltották. A jövőben a bíró mérlegelhet: ha az akció szerinte csak a labda megszerzésére irányult, az elkövetőt nem kell kiállítani, elég sárga lapot kapnia, és a büntető is jár. Természetesen visszahúzás, lökés vagy feltartás esetén jogosan jár a piros lap.
Ezután se díjazzák a színészkedést és a műesést, sőt! Ha a meccs után a videofelvételek alapján tűnik fel az alakítás, akkor ezentúl erőszakos cselekménynek számít, és eljárás indítható, ráadásul a bíró megtévesztése miatt is – mindez eltiltással végződhet.
A gólkamerát már bevetik ezen az Európa-bajnokságon, sőt 2017 januárjától kezdődik a videobíró tesztelése skóciai klubmeccseken.
További érdekes szabályjavaslatokat is megfontolnak, közülük talán a legmeghökkentőbb a büntetőgól bevezetése. Emlékeznek még a 2010-es világbajnokságon az Uruguay–Ghána meccsre és Luis Suarez esetére? A csatár a hosszabbítás utolsó percében tisztán gólba tartó labdát ütött ki a gólvonalról, kiállították, az afrikaiak büntetőt rúghattak, de kimaradt, majd Uruguay tizenegyesekkel továbbjutott az elődöntőbe. Hogy ilyesmi ne történhessen meg újra, azt akarják: teljesen egyértelmű gól szabálytalan megakadályozásakor a bíró gólt ítélhessen akkor is, ha nem jut át a gólvonalon a labda.
Sz. G.


Meccs sör nélkül?
A lyoni prefektúra bekeményített: a részt vevő csapatok szurkolói csoportjainak mindennemű alkoholtermék értékesítése tilos – jelentette be hétfőn a prefektúra. Hogy megkönnyítsék a kereskedők helyzetét, kérhetnek rendőri beavatkozást – bár ettől még nem lesz több a bevételük.
Az intézkedés előzménye, hogy a szombati angol–orosz csoportmérkőzés előtt huligánok randalíroztak és verekedtek több napon át Marseille-ben. Hétfő délelőtt a belga és az olasz szurkolók is nemzeti lobogókkal vonultak Lyonban, de az emberek beérték jókedvű énekléssel.
A három napig tartó marseille-i erőszakhullám miatt Bernard Cazeneuve belügyminiszter felszólította az illetékeseket, hogy a mérkőzéseknek otthont adó városokbankorlátozzák az alkoholtartalmú italok értékesítését. Ez a meccsek előtti estén és a mérkőzések napján a közterületekre és a stadionok környékére vonatkozik. Eddig Lens városközpontjában tiltották be a tömény italok árusítását, a többi szeszes ital értékesítését pedig korlátozták.


Fogatlanok bukása
Az idei futball Európa-bajnokság hatalmas belpolitikai felfordulás közepette kezdődött Franciaországban. Mi van a pálya mélyén? – erről kérdeztük dr. Feledy Botond külpolitikai szakértőt. Nemcsak a franciáknak van elegük a mostani elnökből, François Hollande-dal már jó ideje kevésbé számolnak mind Brüsszelben, mind Berlinben. Mégis, hogyan vált a szocialisták elnöke hosszú évek munkájával a legnépszerűtlenebb francia politikussá? Az ellenszenv gyökereit kutatva Hollande 2012-es megválasztásáig kell visszamenni, amikor is rengeteg olyan ígéretet tett, amelyet azóta sem tartott be. Részben a 2008-ban kezdődő és elhúzódó válság gazdasági hatásaira adott válaszként kénytelen volt olyan szigorításokat bevezetni, amelyek miatt nemcsak a szurkolók verik szét Franciaországot, hanem saját tüntetőik is. Hetekkel ezelőtt a munka törvénykönyvének szigorítása miatt vonulnak utcára a fiatalok. A több mint 3000 oldalas, eddig ércnél is maradandóbbnak vélt, egykor a mainál sokkal jobb gazdasági körülmények közt született (túl)szabályozás olyan, a munkavállalók érdekeit szolgáló alappilléreket kezdett ki, mint a 35 órás munkahét, de megkönnyítette az elbocsátások menetét is. Ha más nem, ez egész biztosan meg fogja nehezíteni, hogy újra szocialista elnöke legyen Franciaországnak. A franciák ugyanis jócskán benne vannak a választási kampányban, a következő elnökválasztás 2017 áprilisában esedékes.
A legijesztőbb közvélemény-kutatási adat szerint, ha a jelenlegi szocialista elnökkel szemben a szélsőséges Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen kerülne be a kétfordulós választások „fináléjába”, akkor a radikális párt vezetője kerülne ki győztesen a megmérettetésből, annyira kiábrándultak a franciák a jelenlegi elnökből.
A választóit degradáló módon csak „fogatlanok”-nak nevező Hollande – legalábbis volt szeretője így emlékezett az elnök szavaira az azóta toplistás könyvében – minden más jelölttel szemben alul maradna akkor is, ha az egy évvel ezelőtt alapított Republikánus Párt színeiben induló Sarkozy lenne a kihívó, s akkor is, ha Le Pen.
A mostani válságra megoldást jelentene, ha át tudnák terelni a saját gazdasági szektoraik közt a munkaerőt, azaz, ha jelentősen csökkenteni tudnák a bürokráciában dolgozók számát. A kutatás-fejlesztésben egyébként élen járó Franciaország – a szabadalmak számát tekintve világviszonylatban a negyedik – a válság előtti években a startup világ üzleti sikereire épített. De mivel egy rendkívül bürokratizált és központosított államról van szó, ahol több százezer állami alkalmazott megélhetését csak magas adók megfizettetésével képesek biztosítani, magasan tartva ezzel többek közt az államadósságot is, a startup lufi ereszkedőbe kezdett, az ördögi kör pedig tovább mélyült. Dr. Feledy Botond szerint ebből a helyzetből csak széles körű társadalmi konszenzussal lehetne kitörni, úgy, hogy a franciák ne azt érezzék, a politika folyamatosan vagy az egyik, vagy a másik szektort akarja büntetni a megszorításokkal, a gazdaságpolitikai szigorral.
M. M.

Sportnapló
Úgy látszik, a művelt világ mintha meglepődött volna: minő bősz indulatokat képes kiváltani a szurkolókból ez az egyszerűnek vélt játék, amit labdarúgásnak hívunk. Az Eb-t rendező Franciaország néhány városa valóságos hadműveleti területté vált, Marseille kikötői kocsmáiban olyan bunyó zajlott az angol–orosz meccs után, hogy A három testőr Afrikában Tuskó Hopkinsa csettintene rá. Pedig nincs min csodálkozni, mert a köznyugalmat felkavaró „ördögi mulatság” már sok száz éve kelt erős érzelmeket. II. Eduárd király 1314-ben betiltotta a focit, hogy „a kereskedőknek ne kelljen leereszteniük a redőnyt, a polgároknak pedig az ablakaikat eltorlaszolniuk”. Egyébként őfelsége az ellenségeivel azért is harcolt Skóciában, hogy szűnjön meg az „ördögi mulatság”. Aki labdát kergetni merészel, az börtönbe jut.
Akad közelebbi példa is – mondjuk 1969-ből. Júliusban Honduras és Salvador játszott világbajnoki selejtező mérkőzést. Az első meccsen, Tegucigalpában Honduras 1-0-ra győzött, míg a visszavágón Salvador 3-0 arányban bizonyult jobbnak. Mexikóban, a vb-n aztán a salvadoriak 3-2-re nyertek, és július 14-én – biztos, ami biztos – katonai támadást is indítottak Honduras ellen. A 100 órás háború után – amely fegyverszünettel ért véget – összeszámolták az elesetteket: sok ezer hondurasi és salvadori vesztette életét. Ma Európában nem lankadnak a futballhuligánok, de ne felejtsük el, hogy kontinensszerte feszült a közhangulat. Terrortámadás fenyeget, egyes csapatok háborús övezetből jöttek, s egy angol–orosz szurkolói összecsapásnak minden bizonnyal, „ismeretelméleti előzményei” is vannak… Szerencsére senki nem halt meg, de kéttucatnyian megsebesültek, egy szurkolót újra kellett éleszteni.
Egyik közeli ismerősöm az Európa-bajnokságra készülődött a párjával. Szemtanúja voltam a csomagolásuknak.
A hatalmas táskába bekerült egy elsősegélycsomag is, azzal a jelszóval, hogy „sosem lehet tudni”. Egy másik ifjú pár a napi hírek hatására lemondta az utazást, pedig már a jegyet is megvették a magyarok meccsére. A huliganizmus pedig egyre inkább teret nyer a francia városok stadionjai körül. Marseille után Lille következett, ahol a mérkőzés előtt a német drukkerek rárontottak az ukrán szurkolókra, de heves pofozkodás történt a lengyel–északír meccs előtt is, amibe a helyiek is beszálltak. Az UEFA fegyelmi bizottsága teszi a dolgát, de nincs könnyű helyzetben.
Az orosz sportvezetés próbálta elbagatellizálni az összetűzést, szerintük nem volt az több egy kis lökdösődésnél, ami megszokott az ilyen hőfokú tornán. Amúgy meg a rendezők miért nem álltak a helyzet magaslatán? Az oroszok magyarázkodása érthető, mivel 2018-ban ők lesznek a következő világbajnokság házigazdái. Hogy a huligánjaik Marseille-ben pofozkodtak, az egyvalami. Ám az 1980-as moszkvai olimpia tapasztalatai alapján bátran megjósolhatjuk: az oroszországi vb-n rend lesz, mert annak kell lennie! 
Palágyi Béla


KIVEL KELL BUNYÓZNI?
Elvileg a sportnak, számos más szerepe mellett, helyettesítenie kellene a csatározást. Persze tudjuk, hogy ez sokszor nem így van – lám, a foci Eb-n is milyen szépen egymásnak feszültek a szurkolók. Igaz, nem az összes, hiszen ha mind a két és fél millió vendégdrukker széttörne egy-egy széket valamely stadionban, le kellene állítani a tornát.
Eddig a román szurkolók teljesítettek a legszebben: megismételték a tavaly ősszel Budapesten bemutatott műsort. Az ultrák, miután példásan viselkedtek a franciák ellen 2-1-re elvesztett meccs alatt, hajba kaptak egymással – először a Steaua drukkerei verték meg a Dinamo galériájának vezetőjét, majd, két órával később mintegy húsz dinamós rontott rá öt, vendéglőben italozó steauásra.
Hogy a házigazda francia drukkerekre támadni nem lett volna tanácsos, az érthető. Elindulni különféle antipatikus csapatok szurkolóinak keresésére meglehetősen bonyolult egy idegen ország idegen városában, ez is világos. A módszerük lényege talán ez lehet: ha attól tartasz, nem találsz majd magadnak ellenséget, vigyél magaddal néhányat.
A román szurkolóknál, úgy tűnik, mindig beválik…
(kas)


Összeállításunkat szerkesztette:
MARKOS MÁRIA