Jogi esetek: Rosszul megírt kereset

Keresetét két részre osztotta: egyrészt a javítási költségek megtérítésére kért körülbelül kétmillió forintot, másrészt az elmaradt haszon, vagyis az autó működésképtelensége miatt elszalasztott munkák ellenértékeként is kért két és fél milliót kártérítésként.

Az eladó azzal védekezett, hogy az autó általa ismert hibáit közölte a vevővel még az eladás előtt. Másrészt úgy érvelt, hogy az elmaradt hasznot csak akkor látja megállapíthatónak a joggyakorlat, ha a bevétel teljesen biztosan bekövetkezett volna a károkozó magatartás vagy mulasztás hiányában. Ebben az esetben viszont korántsem biztos, hogy a szóban forgó munkákat a vevő megkapta volna, ahogy az sem bizonyítható, hogy azokért mennyi pénzt kapott volna. A javítási költségek megtérítése szavatossági igény, amit a hibákról való tudomásszerzés után rövid időn belül kell érvényesíteni, de itt a határidő már letelt. Másrészt, ha nem telt volna le, akkor sem kérhetne mindjárt pénzt, mert a szavatossági igényeknél a javítás, a csere, az árleszállítás, s csak legvégső soron az elállás jöhet szóba. A bíróság kimondta, hogy az elmaradt hasznot nem sikerült bizonyítani, és a szavatossági igények érvényesítési határideje lejárt.

A vevő azzal fellebbezett, hogy igazából a javítási költségek esetében is kártérítést akart, rosszul nevezte meg a jogcímet, de a bíróságnak a keresetet a tartalma szerint kell elbírálnia. Vagyis legalább az eladáskor nem ismert hibák javítási költsége jár neki – nem szavatossági igényként, ha nem mint kártérítés.

Csakhogy a fellebbviteli bíróság kimondta: túlterjeszkedne az eredeti kereseten, ha a szavatossági igényt kártérítésként bírálná el. Mivel a két jogcím között a felperes világos különbséget tett a keresetében, ezért ehhez a bíróságnak is tartania kell magát, nem bírálhatja el a szavatossági igényt a kártérítési szabályok szerint. Vagyis a rosszul megírt kereset miatt bukta el a pert a felperes.