Történetek - Nem vitte a sírba

Három egyházi férfiú megesküdött rá: még ha vallatják is, senkinek nem beszélnek arról, hogy a világégés poklában a fosztogatások elől hová rejtették a 150 páratlanul értékes kegytárgyat. Ketten már meghaltak, de a szovjet csapatok még hazánkban tartózkodtak, így a titok harmadik őrzője csak nagy nehezen engedett a faggatásnak.

Végül hosszas nógatásra a halálos ágyán elárulta a rejtekhelyet, nem vitte titkát a sírba. A csodálatos ötvösmunkákat így találták meg a Szent Bertalan-templom tornyának egyik zugában az 1960-as években, de egészen 1991-ig, a rendszerváltásig vártak arra, hogy a nagyközönségnek is bemutassák.

Már másodszor vehették át gyöngyösiek az Év Múzeuma díjat: korábban a Mátra Múzeum szakmai munkáját ismerték el ezzel, most pedig a Szent Bertalan-templom Kincstára érdemelte ki e címet példamutató kiállításával.

Már az különleges dolog, hogy egy nem túl nagy mezővárosban, mint amilyen Gyöngyös is volt, ilyen kincseket halmozhatott fel a katolikus egyház.. A mátraaljai város polgárai közt sok jómódú kereskedő akadt, s adományaikból jutott az egyháznak is – tudjuk meg az intézményvezető muzeológustól, Földessy Marianntól. Az még nagyobb csodának számít, hogy ezek az értékek nem kallódtak el. Nem véletlen, hogy éppen az ötvösmunkák maradtak meg, mivel a ruhák és könyvek java része a települést gyakorta pusztító tüzek martaléka lett. Az utolsó nagy tűzvész csaknem száz éve történt, ekkor a Szent Bertalan-templom is leégett, újjá kellett építeni.

Hogyan alapítottak Gyöngyösön egyházi múzeumot? A gondolat Guba Pál piarista pap és főgimnáziumi tanár fejében fogant meg, ő a plébánia régi irataiból és könyveiből rendezett kiállítást már az 1930-as években, és egy városi múzeumon is szorgoskodott. Buzgón részt vett abban a gyűjtésben is, amelynek jóvoltából 1934-ben a felsővárosi egyházközség megvehette árverésen az úgynevezett Almásy-házat a Hangya Szövetkezettől.

Ebben a barokk palotában – amelynek ebédlőjében a napóleoni időkben többször is őrizték a Szent Koronát – működik a múzeum. Az intézményt valójában 1991-ben alapították, de csak tavaly teljesedett ki igazán a tevékenysége. Juhász Ferenc kanonok plébános nagy álmot dédelgetett, s nem is hiába. A plébánia sikeres pályázata jóvoltából európai uniós támogatással, csaknem 300 millió forintból újították fel az épületet. Így ma a patinás, boltíves falak között egy modern, akadálymentesített múzeumban tekinthetjük meg az ötvösremekeket, a miseruhákat és az egyházi könyvek 650 kötetes gyűjteményét, több bőrkötésű ritkasággal.

Néhányba beleolvashatunk, így megtudhatjuk például, hogyan prédikált Pázmány Péter „az evésben és aluvásban való mértékletesség” mellett, mivel az a „Négy Jóság” egyike, melyen, mint ajtó a sarkán, megfordul az emberi erkölcs egyenessége.

A kincstár büszkeségei az 1500-as években készült, filigrán díszítésű bőrtűs kelyhek, ezekből hetet látunk a tárlóban. Nincs egyedül, aki nem érti a középkori ötvösök munkáit leíró szakkifejezéseket: a két ezüstszál összesodrásával készült csipkefinomságú díszt hívják filigránnak, a bőrtű pedig az arany- vagy ezüstgömböcskék becsületes neve. A szentáldozatot bemutató kelyhek mellett talpas keresztek és az ostya őrzésére szolgáló cibóriumok is dicsérik a hajdani ötvösök szakértelmét. A tárgyak históriája regényes, ezért a közelgő Múzeumok Éjszakáján az egyik program a kincskereső játék lesz, amelyben a gyerekek a kelyhek felkutatására indulhatnak.

A gyöngyösiek most a vallási turizmus élénkülésében bíznak. A most díjazott kincstárba is érdemes betérniük például a közeli Mátraverebély-Szentkútra induló zarándokoknak. Szeretnék, ha a mátraaljai városba, illetve a Mátrába érkező kirándulók közül is többen csodálnák meg egyházi kincseiket.
 

VÉSZHELYZETBEN BORRAL OLTOTTAK. „Május 21-én, délután 5 órakor a gyöngyösi közkórház mosókonyhájában tűz támadt, amely csakhamar átterjedt a szomszédos épületekre is. A tűz kitörése idején a városban hatalmas szélvihar uralkodott, aminek következtében a tűz gyorsan átterjedt, és lokalizálására gondolni sem lehetett” – így tudósított a korabeli sajtó az 1917-es katasztrófáról, mely porrá égetett 630 házat. A filmhíradó szerint a rommá égett „kies városban” a katonaság tartotta fenn a rendet. Gyöngyöst számos tűzvész pusztította történelme során, s mivel kevés volt a víz, de a pincékben hordók sorakoztak, gyakran jóféle mátraaljai borral oltották a lángokat.