Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Még az átlagbérről sem álmodhatnak azok a magyar dolgozók, akik nem rendelkeznek legalább egy főiskolai, esetleg technikumi végzettséggel.
A fizetések között hatalmas a szórás a végzettségek türkében, mint ahogy a versenyszféra is jóval bőkezűbben honorálja a munkát, mint a civil vagy a közszféra – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatás Szolgálat (NFSZ) 2015-ös, a közmunkával számolt adataiból. Köztudomású, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetése többszöröse azokénak, akik a 8 általános vagy az érettségi után befejezték tanulmányaikat. A számok beszédesek: bruttó 200 ezer forintos átlagkeresetet sem érik el az általános iskolát, szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek. Akik kijárták a szakközépiskolát vagy a gimnáziumot, nagyjából 217–218 ezer forintra számíthatnak, míg egy technikumi papírért 271 ezer bruttó fizetés jár. Komoly eltérésre számíthat azonban az, aki egyetem helyett főiskolán fejezte be felsőfokú tanulmányait. Főiskolai diplomával ugyanis 355 ezret, egyetemivel viszont 484 ezret lehetett keresni, ami nettóban számolva is 85 ezres differenciát jelent.
A versenyszféra bérei átlagosan 7 százalékkal magasabbak, de a főiskolai és egyetemi végzettségűeket 25 százalékkal jobban fizetik, ami 443 ezer és 605 ezer forintot jelent. Utóbbi nettóban számolva megközelíti a 400 ezer forintot, amely a főiskolai diplomával rendelkezők bérénél több mint 100 ezer forinttal magasabb, vagyis a különbség még szembetűnőbb.
A szolgálat szerint a bruttó átlagkereset (az előző évi jutalmak, pótlékok tizenketted részével együtt) 245 ezer forint volt tavaly, vagyis nettó 161 ezer forint.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu