Ismeretlen bajkeverő - Eddig csak csodáltuk, most már félhetünk is tőlük

Velünk él a kabócák sok száz faja már évezredek óta. Néhány kivétellel igen apró rovarok, meglehetősen változatos életformákat hordozva. Elég csak a tajtékos kabócákra gondolni: aki nyár elején ült már a fűzfák alatt, a száraz, meleg időben is csodálkozhat, hogy a gyenge szellőben a fákról, bokrokról víz csepeg. Holott ez nem más, mint nyálka: a hajtások, levelek tövében kisebb habfészkeket látni. A kabócalárva állítja elő, s ebben a habban rejtőzködve, attól védve szívogatja a növényi nedveket.

Egy másik látványos kabócajel az utóbbi hetekben kerti növényeink alsóbb szárain, levelein megjelent, 2–5 centis hófehér „penészbevonat”. Ez nem más, mint vékonyabb viaszréteg, melybe a néhány éve országszerte tömegesen elszaporodott amerikai lepkekabóca rakja a petéit, s ahol a viasszal azonos színű, hófehér, 3–5 milliméteres kabócalárvák élnek. Közelről nézve nagyon szép állatok, felnőttként még formásabbak: 7–10 milliméteresek, úgy néznek ki, mint egy kicsi lepke, szárnyán színes folttal.

Rengeteg kabócafajunk közül sok terjeszt valamiféle növényi betegséget, mely lehet vírus és lehet fitoplazma. Közös tulajdonságuk, hogy permetező hatóanyaggal nem tudjuk irtani őket, meg kell előzni hogy a kórság növényeinkbe kerüljön. Tehát a rovarok ellen kell permetezni.

Mért most szaporodnak fel ezek a betegségek? Hazánk klímája átalakul: egyre melegebb van, télen alig jön igazi, a rovarokat is megtizedelő fagy, ezáltal olyan fajok is teret nyernek nálunk, melyek eddig képtelenek voltak hosszabb ideig megélni. Ráadásul mesterségesen is segítjük a terjedésüket: a különféle zöldség-, gyümölcs-, dísznövényszállítmányokkal egyik kontinensről a másikra terjednek. Aztán megtelepedve sokáig sikerrel szaporodnak, mert általában nincs ellenségük.

A kabócák egy része – például a sárgalábú recés kabóca (képünk balra) – a fitoplazmák egyik leggyakoribb hordozója. A baj az, hogy egy kabócának elég egyszer fitoplazmás növényi nedvet magába szívnia, attól kezdve élete végéig terjeszti e kórt. Nos, a mostani meleg és száraz nyárelő és július a tavalyihoz hasonlóan kedvezett a kabócáknak, így az általuk hordozott betegségek terjedésének is.

Adott a lehetőség, hogy találkozzunk velük, ismerjük meg őket, hogy ha kell, védekezhessünk is ellenük.