Jogi esetek: Per után per

Az árverési vevő megszerezte a lakás tulajdonjogát, majd azt a volt tulajdonosokkal mint jogcím nélküli lakókkal együtt értékesítette egy újabb vevőnek. Már e második vevőnek a tulajdonjogát is bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, amikor véget ért a per a végrehajtási eljárásról, amiben a végrehajtást a bíróság megszüntette azzal, hogy az alapját képező kölcsönszerződés semmis. Időközben azonban a második vevő pert indított a lakás egykori tulajdonosai ellen, hogy jogcím nélküli birtokosokként hagyjanak fel a lakás használatával.

A perben az alperesek fő védekezése az volt, hogy a bíróság a jelzálog alapjául szolgáló kölcsönszerződést megsemmisítette, a végrehajtási eljárást megszüntette, így az árverési vásárló nem lett tulajdonos. S mivel senki több jogot nem ruházhat át, mint amivel ő maga rendelkezik, az árverési vevőtől tulajdont szerző vásárló sem lett tulajdonos, tehát birtokvédelmet sem kérhet.

A vevő, aki a volt tulajdonosok kilakoltatását kérte, arra a Ptk.-szabályra hivatkozott, amely gyakorlatilag kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen tulajdonjogot szerző vevővel szemben milyen igények nem érvényesíthetőek. Erre az alperesek azzal vágtak vissza, hogy nem lehetett jóhiszemű a vevő, hiszen tudta, hogy az ingatlan tulajdonjogát, pontosabban az ennek alapjául szolgáló szerződéseket perben vitatják.

Azt is hozzátették, hogy a szerződés semmissége nem relatív hatályú, hanem mindenkire vonatkozik, és a bíróságnak ezt hivatalból figyelembe kell vennie. Az is mindegy, hogy jó- vagy rosszhiszemű volt-e a vevő, mert a szerződési lánc egyik eleme, amivel a tulajdonába került a lakás, biztosan hibás.

A bíróság ennek ellenére a vevőnek adott igazat, mert a hivatkozott előző ítélet lényegi, rendelkező része a végrehajtási eljárásra vonatkozott, ami akkor már véget ért. Semmisségről csak az ítélet indokolásában volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy megsemmisítették az eredeti kölcsönszerződést. Ahhoz, hogy az indoklásban tett megállapításnak érdemi hatása legyen, törlési keresettel kellett volna megtámadni a felperes tulajdonjogának bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba – ez azonban elmaradt.