Sziget épül támaszponttal

A legkeményebb játékos, azaz Kína és a többi délkelet-ázsiai ország közötti viták igen forróvá tették a vidéket. Kína nem fogad el nemzetközi döntéseket, hanem kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaz a többi féllel, amelyek nagyjából mind Kína javára dőlnének el.

Csakhogy bármikor felbukkanhat a Délkínai-tengeren az Egyesült Államok is. Utóbbi az 1940-ben, az Egyesült Királysággal megkötött Rombolók Támaszpontokért Egyezmény óta (a nácik által megtépázott brit haditengerészet ötven rombolót kapott cserébe az óceáni bázisaiért) a világtengerek ura – gyakorlatilag minden meleg tengeri útvonal az ellenőrzése alá került. Az USA ugyan semlegesnek nyilatkozta magát a vitában, de valójában Kína ellenében foglal állást, a többi igénylő államot támogatva. Amerikai hadihajók vagy kémrepülők a környéken nem számítanak ritkaságnak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kína nemcsak zátonyokat foglal el, hanem mesterséges szigeteket kezdett építeni, amelyeken tengerészeti támaszpontokat létesít.

Az említett bíróság többek között ezek kapcsán mondta ki, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását a szigetországhoz közeli zátonyokon való terjeszkedéssel és nyersanyag-kitermeléssel. Ugyanakkor az is szerepel az indoklásban, hogy a nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában.

Kína persze megvonta a vállát, és dolgozik tovább – gazdasága napi 13 millió hordó kőolajat használ fel, kétharmada külföldről érkezik. Építi hát a támaszpontokat, és olaj után keresgélne a tengerfenék alatt. Washington egyre komorabban követi a helyzet alakulását. Ha a Dél-kínai-tengeren Kína és az USA, e két nagyhatalom katonailag egymásnak feszül, azt bizony nagyon megsínylené a világ gazdasága.