Manila vízveszélyben

Öt ember életét vesztette, százakat keresnek, és több mint hetvenezren kényszerültek elhagyni otthonukat a Fülöp-szigeteken a heves monszunesőzés következtében – közölte az ország katasztrófavédelmi szervezete. Az elmúlt napokban több folyó vízszintje is a többszörösére emelkedett.

A fővároson, Manilán áthaladó Marikina folyó mentén legfelsőbb fokú készültség van érvényben, miután a vízszint elérte a 16 méteres áradási szintet. A Marikinától mintegy öt kilométerre, a fővárosi agglomerációban épült La Mesa duzzasztógát környéke szintén veszélyben van. A gát mögött felduzzasztott Tullahan mentén élőket felszólították lakásuk elhagyására. A helyzet javulására nem nagyon lehet számítani, a meteorológusok szerint a héten még rengeteg esőt visz a szigetekre a monszun – félő, hogy sárlavinákról, földcsuszamlásokról érkeznek majd tudósítások a Fülöp-szigetekről. S mintha ez nem lenne elég, a filippínó fővárosra vasárnap tornádó is lecsapott – Manila történetében először. A forgószéltölcsérek ugyan mindössze tíz percig pörögtek, de így is több mint száz házat tönkretettek, fákat téptek ki a földből és megrongálták az áramellátás eszközeit.

A Fülöp-szigeteket az utóbbi években egyre gyakrabban sújtják katasztrófák. Az utóbbi száz év tíz legpusztítóbb tájfunja közül öt az elmúlt tíz évben csapott le az országra. 2013-ban a Yolanda tájfun 6300 életet követelt, és több mint 4 millió filippínó hajlékát pusztította el a 100 milliós országban. Mindennek oka nem csupán a pech. A szigeteket meleg vizű tengerek veszik körül, pontosabban egyre melegedő vizűek.

Hőszabályozásuk úgy működik, hogy a napsugárzástól felmelegednek, majd a fölös hőt leadják a légkörbe, a folyamattal esőfelhőket és szeleket hozva létre. A globális felmelegedés miatt a délkelet-ázsiai tengerek egyre melegebbek, így egyre több hőt adnak le, gyakoribb és erősebb viharokat generálva.