Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A gyapjas mamutok nagy része nagyjából 10 500 évvel ezelőtt halt ki, pusztulásukat valószínűleg a vadászok és a környezeti változások okozták. Ám a Bering-tenger Saint Paul-szigetén, Alaszkához közel azonban ezután még ötezer évig létezett a jégkorszak gigászainak egyik kisebb utolsó csoportja. A kutatók szerint ezt a populációt más veszély fenyegette, mint a kontinenseken élő társaikat: a melegedő éghajlat miatt a tavak sekéllyé váltak, emiatt nem jutottak elég vízhez.
Kép: Woolly mammoth (Mammuthus primigenius). This animal lived during the last Ice Age, feeding on tundra vegetation. It is extinct., Image: 129138577, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Sciencephoto RM, Fotó: Profimedia
A jégkorszak utáni felmelegedés során a tengerszint megemelkedett, a mamutoknak otthont adó sziget mérete összezsugorodott.
Ez azzal járt, hogy néhány tó a tenger martaléka lett. A gyapjas mamutoknak egyre kevesebb és sekélyebb vízvételi helyen kellett megosztozniuk. Az óriási állatok, miközben rendszeresen jártak vízért a tavakhoz, közben kitaposták a növényzetet – ahogyan ma ezt teszik az elefántok is. Az erózióval pedig talajrétegek csúsztak a tavakba, ami szintén ártott az ivóvíz mennyiségének.
Az elefánt napi 70–200 liter vizet iszik, ebből a tudósok azt feltételezik, hogy a mamut is hasonló mennyiséget fogyasztott. Ha egy tó több hétre is kiszáradt, ez az abból ivó állatok végét jelentette. A szakemberek figyelmeztetnek: a jelenleg zajló globális felmelegedés ugyanilyen következményekkel járhat a kisebb szigeteken.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu