Szomorú hagyomány: voltak fiatalok, akiket a bicskájukhoz való viszonyuk alapján tartott számon a köztudat

1946.  
A miskolci vasgyár munkássága tüntetést rendezett augusztus elsején a forint védelmében. A tüntetésből azonban hamarosan népítélet lett: két feketéző malmost úgy megvertek, hogy az egyik a helyszínen, a másik pedig nem sokkal később, a kórházba szállítása után meghalt. A rendőrség letartóztatott néhány munkást, de a vasgyáriak, felelőtlen uszítók hatására elhatározták, hogy kiszabadítják őket. Ekkor már a tömeghez csatlakoztak a városbeli nyilasok, fasiszták. Betörték a rendőrség kapuját, agyonverték Fogarasi Artúr rendőr századost, és kiszabadították a fogdában ülő közönséges bűnözőket, feketézőket, nyilasokat. Másnap tíz személyt, akik részt vettek a felbujtásban, letartóztattak és Budapestre szállítottak.

1956.
A Magyar és a Román Tudományos Akadémia kezdeményezésére a közeli napokban két tudóscsoport indul a segesvári ütközet színhelyére, hogy megállapítsa Petőfi Sándor halálának helyét és körülményeit. A közös bizottság Kolozsvárról kiindulva végigköveti a költő utolsó útját, hogy aztán a segesvári csata helyszínein folytatva a kutatást, feleletet kapjanak a több mint százéves rejtélyre: hol van Petőfi sírja? A háromtagú magyar bizottság már el is utazott Romániába.

1966.
A múlt hétvégén három halálos bicskázásról szóltak a rendőrségi hírek. Úgy látszik, egy ideje megint könnyebben nyílik ki egyesek kezében a bicska. Szomorú hagyománya van ennek a magyar faluban, voltak fiatalok, akiket a bicskájukhoz való viszonyuk alapján tartott számon a köztudat. De ezt a kétes értékű „hagyományt” egyszer már sikerült megtörni, ám az új bicskás hírek arról vallanak, hogy a szokás ismét feléledt. A hatóságon a sor, hogy ezek a legények bíróságra kerüljenek, ne pedig a békés emberek a temetőbe!

1976.
Már csak az emlékek maradtak Montrealról, a XXI. nyári olimpiáról; kellemes visszapergetni a kisebb-nagyobb anekdotákat, tarka-barka történeteket. Közülük, íme, egy. Amikor megkérdezték John Walkert, az 1500 méteres síkfutás olimpiai bajnokát, hogy miért váratott magára olyan sokáig a sajtóértekezleten, azt válaszolta: „Ahhoz, hogy eredményt produkáljak a doppingvizsgálathoz, meg kellett innom öt vagy hat pohár sört…”

1986.
Tevetápot gyárt a kondorosi takarmánykeverő vállalat. Az új termékből már szállítottak Olaszországba, s a sikeres bemutatkozás után remélik, hogy év végéig tízezer tonnát adnak el a tevetápból. Hogy miből készül a tevepapi? Élelmiszer-ipari alapanyagokból: sörtörkölyből, sörélesztőből, malátacsírából, kakaóbabhéjból, repcedarából és a vinasz nevű szeszipari melléktermékből.

1996.
Hatályba lépett a hazánkban tartózkodó menekültek ellátásáról szóló kormányrendelet. Eszerint az állam fizeti a menekültek gyermekeinek oktatását, téríti a tanszerek árát, s állja az utazás és az étkezés költségeit is. A menekültek térítésmentesen vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Jogosultak egyszeri letelepedési segélyre, illetve a rászorulók otthonteremtési támogatásban is részesülhetnek.

2006.
A hétvégén Jászapáti felfalja a Zöld Sasokat. Legalábbis a vidéki település sportvezetői ezt tervezik. Ahogy erre készül Bőcs, Tuzsér, Vecsés is. Ez a helyzet akár csak néhány hónapja is elképzelhetetlen lett volna, de a bajnokság másként alakult. A Ferencváros futballcsapata kiesett az első osztályból, s történetének első másodosztályú mérkőzésére készül. Most tehát Jászapátiról szól a nóta, a szakvezetőik azt ígérik, hogy kiütik és megeszik a Fradit. Még egyszer: Jászapáti a Fradit.