Jogi esetek: Fölösleges hergelni a bírót

A terhelt ellen kétrendbeli testi sértés és kifosztás volt a vád. A vádlott a per során megállás nélkül trágár módon gyalázta a bírót, aki végül megelégelte a dolgot, és becsületsértés miatt büntetőeljárást kezdeményezett ellene. Mellesleg hozott egy ítéletet, melyben nyolc év hat hónap szabadságvesztést szabott ki rá. Mindezt persze csak azután, hogy a bíróság elutasította a vádlott kezdeményezését, aki azzal kérte az ügyében ítéletet hozó bíró kizárását, hogy az elfogult, mert pert indított ellene.

A perekben a felek gyakran érzik úgy, hogy a bíró nem szimpatizál velük, a tipikusnak mondható tárgyalásvezetési stílus még egy polgári perben is okozhatja ezt az érzést. Ez azonban soha nem elég ahhoz, hogy a bírót kizárják. Mindez fokozottan érvényes a büntetőperekre, ahol a vádlott még többször úgy érzi, hogy a bíró ellene van. A büntetőeljárási törvény tételesen tartalmazza azokat az eseteket, amikor a bíró kizárását eredményesen lehet kérni. A büntetőeljárásban szigorúan elkülönített szerepek vannak: a nyomozó hatóság nyomoz, a vádhatóság képviseli a vádat, a terhelt védekezik.

A sértett és a tanú szerepét megint nem lehet a fentiekkel összekeverni. A bíró pedig kizárólag bíráskodik, nem lehet közben az ügy tanúja is például. De nem lehet a bíró ezek bármelyikének hozzátartozója sem. Ezen túl egy általános kizárási ok van, amely úgy szól: ki kell zárni azt a bírót, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

Ebben az esetben a vádlott stratégiája az volt, hogy először jól magára haragítja a bírót, majd elfogultságra hivatkozva kéri a kizárását.

Az elfogultság azonban csak első ránézésre tűnik könnyen hivatkozható szabálynak, ugyanis egy büntetőbírónak tudnia kell az ellenségesen viselkedő vádlottat kezelni. Nagyon konkrét és erős, az ügy megítélését lényegileg befolyásoló elfogultságot kell bizonyítani, ami itt nem sikerülhetett.

A vádlott ezért arra hivatkozott, hogy a bíró sértett az általa indított becsületsértési ügyben, ezért bíróként ki kell zárni. Ezt azonban a másodfok azzal ütötte vissza, hogy a bírót csak a becsületsértési ügyben lehetne bíróként kizárni, hiszen az alapügyben nem lett attól sértett, hogy egy másik cselekmény miatt magánvádas eljárást indított.