Jogi esetek: Mennyit ér a sérelem?

A sérelemdíj az új Ptk.-val jelent meg a magyar polgári jogban. A lényege az, hogy míg korábban a személyiségi jogsértés áldozatának nemcsak a jogsértés tényét, hanem az abból fakadó kárt is bizonyítania kellett, az új Ptk. vélelmezi, hogy ahol jogsértés történt, ott a jogsértőnek fizetnie kell. Hogy mennyit, azt a bíróság mérlegelése dönti el a felek indítványai és érvelése alapján. Ugyanakkor nem kell bizonyítania senkinek, hogy a bánata, romló megítélése pontosan hány forintot ér, ami korábban visszatetsző helyzeteket is szült.

A hetilap azzal érvelt, hogy a városi tisztviselő közszereplő, aki maga töltötte fel a képeket a legnagyobb közösségi oldalra, ezzel valamilyen szinten beletörődve, hogy az emberek egy részéhez eljutnak majd a fotók. Ebből az következik, miszerint nem gondolta, hogy ezek a képek a megítélését rontják vagy lealacsonyítóak lennének.

A városi tisztviselő viszont úgy érvelt, hogy a képek nem közszereplői minőségében készültek, és a közösségi oldalon csak az ismerősei láthatták azokat. Azzal, hogy egy ötvenezres példányszámú hetilapban az engedélye nélkül kinyomtatták a képeket, a személyiségi jogai sérültek. Mindezzel a jó hírnevének ártott a hetilap, ezért jár a sérelemdíj.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a hetilapnak 150 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie, mert bár valóban engedély nélkül, visszaéltek a tisztviselő képmásával, de az ebből fakadó sérelem minimálisnak mondható. A nyilvánosság elé került képek nem sértőek vagy lealacsonyítóak, azok nyilvánosságra kerülését maga a tisztviselő is elősegítette, ezért a kért kétmilliós sérelemdíjnak csak a töredékét ítélte meg a bíróság.

Ez a felperesnek gyakorlatilag a pervesztéssel ért fel, mert a megítélt sérelemdíj még a perköltségeit sem fedezte.