Micsoda spanyol éjszaka!

Augusztus közepén, Madridban több száz hozzá hasonló szerencsétlent zárnak össze egy hétre, hogy éjjel-nappal együtt izzadjanak a csillogó díszletben, és közben tettessék, hogy jól érzik magukat. Persze mindeközben senki sem boldog, de nevetni és táncolni kell! A tévések véres verítékkel igyekeznek mosolygós arcokat, szép embereket rögzíteni, miközben balesetek és mindenféle őrületek rombolják az egyik legvidámabb nap illúzióját.

A külvilágtól tökéletesen elzárt stúdióban zajlik mindez – a forgatás hét napja alatt munkanélküliek és rendőrök véres összecsapása zajlik a környező utcákban. Eközben a „benti világban” az agyonszoláriumozott, egykor szebb napokat látott agg énekes meggyilkolására készül a fogadott fia, ledér nőcskék próbálják elcsenni az ifjú rocksztár spermáját egy kis fiolában, José pedig szerelmes lesz a kacér asztalszomszédjába.

A színészek tökéletesen alakítják kissé vagy nagyon idióta karakterüket, a '70-es, '80-as éveket idéző fülbemászó slágerek néhány másodpercre elandalítják a nézőt, aki a következő snittnél máris „felébred”.

Végig ott dübörög a latin temperamentum, a sokszereplős film őrületes sebességgel pörög, az ember időnként nem tudja, hogy nevessen a gegeken vagy sikítson fájdalmában. Néhány jelenet és karakter túlságosan erőltetett, és felbukkannak olyan képek is, amiket már a Stan és Panban is láttunk.

A nem hagyományos értelemben vett vígjáték rendezője Álex de la Iglesia a többszörös velencei díjazott Egy őrült szerelem balladája című film alkotójaként ismert.

A Micsoda spanyol éjszaka! időnként emlékeztet az Oscar-díjas Pedro Almodóvar groteszk poénjaira, de csak az nézze meg a filmet, aki vevő a fekete humorra – spanyol változatban.