'Ilyen nincs!' Így fakadt ki Varga Zoltán az öltözőbe támolygó huszonéves ifjak láttán - húsz éve...

1946.
Soltész Jenő volt népgondozó hivatalvezető többek között azzal kezdte meg működését Győr megyében, hogy kiutaltatott magának egy szép gyümölcsöst, valamint a legszebb házat Máriakálnokon. A vármegyei Földbirtokrendező Tanács most foglalkozott az üggyel, és egyhangú határozattal visszavette Soltész Jenő ingatlanjait.

1956.
Minap, a késő esti órákban Golovics József nyárlőrinci gazdálkodó 14 éves kislánya a házuk kertjében röpcédulákat szállító léggömböt talált. Kilencéves fiútestvérével együtt bevitte a konyhába, ahol a léggömb felrobbant. A kislány és szülei égési sérüléseket szenvedtek, a robbanás következtében a ház lakhatatlanná vált. A rendőrség megállapítása szerint a léggömböt valamelyik nyugati ország területén bocsátották útjára.

1966.
„Az én apám kefekötő. Szorgalmasan dolgozik, amikor aztán sok áru elkészül, összecsomagolja az ecseteket, meszelőket, keféket, elutazik valamelyik vidéki községbe, s ott, a piacon árusít. Ha édesapám vásárra megy, néha én is elkísérem. Ott rám is szükség van, ügyelek a portékára. Ha édesapámnak valami dolga akad – ahogy viccesen mondani szokta: néha egy kis erősítő is kell a kefekötőnek –, nyugodtan rám bízhatja az árut, mert minden darabon rajta van az ár, s ha vevő jön, szépen kiszolgálom. Az édesapám jó ember, szeret engem, s én büszke vagyok rá.” (Papp Sárika VII. oszt. tan., Cserkeszőlő)

1976.
A szövetkezet kacsalábon forgó tehenészetének hamar híre ment, megindult a látogatók áradata. Jöttek a közeli és távolabbi szomszédok, a minisztériumok és a konkurencia küldöttei, de még a semmi-köze-hozzá helyekről is érkeztek kíváncsiskodók. A főagronómus megunva ezt – senki nem törődött az alapvető szabályokkal, mit sem számított az izolációs övezet –, úgy döntött, csinálnak egy bemutató filmet, azt nézzék a látogatók. A film ugyan 350 ezer forintba került, de még mindig olcsóbb, mintha valaki behurcol egy betegséget a százmilliós tehenészetbe.

1986. 
Folytatódik a vita a színházak tájolásáról. „A színház a maga tíz-tizenöt szereplőjével könnyebben eljut egy vidéki helyiségbe, mint onnan 50-60 lakos a városba. A tájelőadást biztos többen megnéznék, mint ahányan útnak indulnának a városba. Nem beszélve arról, hogy a helyben tartott előadás után fél órával már mindenki otthon van. Ráadásul hatalmas költséggel művelődési házak sokasága épült fel az országban, amelyek nagytermeiben színházi előadásokat lehet rendezni. Akkor minek épültek fel ezek?”

1996.
A Fradi Novák Dezső utódjául a harminc éve külföldön élő egykori válogatottunkat, Varga Zoltánt nyerte meg. Az egyik első, általa dirigált edzésen félnapos autóút és néhány órai alvás után beszállt, maga is elvégezte a feladatokat, lótott-futott, majd az 51(!) éves tréner döbbenten nézte, hogy csapatának huszonéves tagjai szinte betámolyognak az öltözőbe. Varga: „Ilyen nincs! Hogy huszonéves emberek, akiknek tegnap pihenőnapjuk volt, másnap egy negyvenperces edzéstől kikészüljenek, ez a profi futballban elképzelhetetlen. El kell dönteni: vállaljuk-e a komoly munkát vagy alszunk tovább!”


2006.
Szeptember 30-án, 79 éves korában elhunyt Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író. „Mert az álmainkért is felelősek vagyunk” – figyelmeztet Kálvin János Sütő Csillag a máglyán című darabjában. Az irodalom, a szellemi közélet személyiségeinek nemcsak saját, hanem nemzet- és embertársaik álmaiért is síkra kell szállniuk. E vissza-visszatérő démonokkal szállnak életfogytig tartó harcba legjobbjaink, köztük hadakozott minapig Sütő András is, a magyar kisebbségi sors jelképes személyisége.