Ember kell a robot mögé

Egymillió robot. Ennyi gép lenne képes elvégezni az emberek munkáját szerte a világon. Nem unokáink, dédunokáink idejében, hanem már tíz-tizenöt év múlva – állítja John Hagel üzleti tanácsadó. A jóslat elsőre ijesztőnek tűnik, de ha jól belegondolunk, egyáltalán nem utópia. Hiszen ha ügyfélként felhívjuk a szolgáltatónkat, rendre automata irányít minket tovább. Ha tömegközlekedéssel utazunk, már automatából vásárolhatjuk meg a jegyünket.

A repülőket régóta irányítja (részben) robotpilóta, de a budapesti négyes metró vezetőfülkéjében sem ül már ember. Arról nem is beszélve, hogy pár éven belül nem lesz meghökkentő, ha a sofőr a robotpilótára bízza az autója vezetését. Nagyobb külföldi lapkiadóknál pedig algoritmus írja a híreket – ezzel a módszerrel egyébként egy internetes híroldal már itthon is próbálkozik: a robot napról napra ügyesebben fogalmaz.

A változás komoly nyomást gyakorol a cégekre, hiszen a munkaszervezést alapjaiban változtatja meg.

Miközben a technológia rohamosan fejlődik, az iparágak, üzleti modellek átalakulnak, új kihívások és távlatok nyílnak meg a munkavállalók és a munkaadók előtt is – vallja Veres Rita, a világ legnagyobb humánerőforrás-cége, az Aon Hewitt magyarországi cégvezetője. Nem csak a felsővezetőknek, de a beosztottaknak is fel kell készülniük arra, hogy régi szakmák tűnnek el, miközben újak születnek. A munka hagyományos definíciója meginog – magyarázza a szakember.

Ennek eredményeképpen több országban – egy cég Magyarországon is – kísérleteznek a négynapos munkahét bevezetésével. Az ötödik nap a kötelező továbbképzésé, hogy a munkavállalók képesek legyenek alkalmazkodni az új világrendhez.

Szükség is van rá, hiszen új kihívásokkal kell szembesülnünk, új problémákra kell megoldást találnunk.

Ember kell ugyanis a robot mögé. Mivel a robotok pár éven belül átveszik az olyan munkaköröket, amelyek a monotonitásra, az automata munkavégzésre épülnek – így például a gyártósorokon végzett feladatokat, a diszpécserszolgálatot, s a sor még hosszan folytatható –, a munkavégzés alapjaiban változik meg. Nem lesz ördögtől való ötlet a négynapos munkahéten túl a nagyobb (gondolati) szabadságközpontú munkakörnyezet kialakítása sem.

Az új problémákra munkáltatónak és munkavállalónak közösen szükséges választ találniuk, s nem feltétlenül a főnök megoldása lesz az egyetlen járható út. Új alkalmazott felvételekor például sokkal fontosabb lesz a lexikális tudásnál, a diplomák számánál, hogy mennyire kreatív a leendő munkatárs, milyen az alkalmazkodóképessége.

Így az oktatásnak is át kell alakulnia, hiszen a gyerekeket már egészen apró kortól önálló gondolkodásra, illetve hatékony csapatmunkára kell nevelni.

Az informatika és a technológiai fejlődés bölcsőjében, az amerikai Szilícium-völgyben az egyik számítástechnikai fejlesztéssel foglalkozó cégnél négy hónap munkavégzés után minden új munkatársnak felteszik a kérdést: szeretne-e továbbra is ott dolgozni, vagy kér-e helyette négyezer dollárt (körülbelül 1 millió forint) és felmond? Amennyiben az utóbbit választják, a pénzt azonnal megkapják, és kereshetnek új munkát.

A cég vezetői szerint ez számukra nyereség, hiszen négyezer dollárnál is többe kerül a motiválatlan munkaerő folyamatos továbbképzése. Az összeg így csak aprópénznek tűnik, főleg, ha az ösztönzött, kreatív munkatárs ötlete később milliárdokkal gazdagítja a céget.

A jövő munkahelyi kihívásairól, is szó lesz többek között az első HR Fesztiválon október 28-án, a budapesti Akvárium Klubban.