Ankara keletre fordul

Ha nem lehet a Nyugat keletje, majd lesz a Kelet nyugatja – ezzel állt elő a török államfő. Egyre bosszantóbban egyensúlyozik az alku és a zsarolás közti borotvaélen.

Ország-világKirály Farkas2016. 11. 29. kedd2016. 11. 29.

Kép: Turkish President Recep Tayyip Erdogan waits for the arrival of European Council President Donald Tusk prior to a meeting at the EU Council building in Brussels on Monday, Oct. 5, 2015. Erdogan is on a two-day visit to meet Belgian and EU officials. (Francois Lenoir, Pool photo via AP), Fotó: Francois Lenoir

Recep Tayyip Erdogan
Turkish President Recep Tayyip Erdogan waits for the arrival of European Council President Donald Tusk prior to a meeting at the EU Council building in Brussels on Monday, Oct. 5, 2015. Erdogan is on a two-day visit to meet Belgian and EU officials. (Francois Lenoir, Pool photo via AP)
Fotó: Francois Lenoir

Bármennyire próbálnák ország-világ politikusai, Recep Tayyip Erdoğan (képünkön) török elnököt nem tudnák túlszárnyalni. Az államfő ismét belecsapott a lecsóba: vasárnap arról beszélt a kormány közeli török Hürriyet napilapnak, hogy országa, 53 évnyi csatlakozási próbálkozás után, immár nem ragaszkodik foggal-körömmel az európai uniós tagsághoz (jelenleg is csak társult tagja az EU-nak). Mi több, Törökországnak inkább a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) kellene csatlakoznia. Az SCO-t vezető Kína és Oroszország az előző hét elején, hétfőn helyeselte a török elnök felvetését, nagyjából így fogalmazva: érdekel minket a dolog.

Az időzítése remek volt. Múlt hétfőn a NATO csúcstalálkozót tartott, ráadásul török földön, Isztambulban. Hogy a szervezet vezetői Erdoğan megelőző, vasárnapi kijelentése után hogyan aludtak, azt nem tudni, mindenesetre Jens Stoltenberg főtitkár határozottan és nem keveset beszélt arról, milyen fontos a NATO egységessége. Természetesen a török elnök is felszólalt a csúcson. Hangoztatta, hogy „Törökország a fal a terrorizmus és Európa között. Ha e fal ledől, a terroristák tűzzel és vérrel árasztják el a világot”. Továbbá azzal vádolt néhány államot – köztük az Egyesült Államokat –, hogy katonailag támogatják a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágát, a Népvédelmi Erők (YPG) kurd milíciát, amely küzd az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái ellen.

Törökország amúgy meglehetősen jól tudna helyezkedni az SCO-ban. E szervezet tagjai Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – az utóbbi négyben török nyelveket beszélnek, és az iszlám vallásúak vannak többségben. Erdoğan országa 2013 óta úgynevezett tárgyalópartnere a szervezetnek – az államfő másodjára játssza ki tehát az SCO-kártyát. Talán bekövetkezik a csoda, és Törökország lesz az első állam, amely egyszerre NATO- és SCO-tag? Nem valószínű. Az viszont biztos, hogy egyre erősebbnek érzi magát a mindinkább tekintélyelven működő ország vezetése.

Azé az országé, amely mérges, mert a grundon senki nem akar vele játszani: az EUnak és a NATO-nak túlságosan iszlám, az arab világnak túl kevéssé az, Iránnak regionális riválisa – az SCO-nak pedig biztonsági kockázatot jelent…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek