Hazugok és harácsolók

Orbán Viktor személyesen kezdeményezte, kedden pedig elbukott az Alaptörvény tervezett, hetedik módosítása. A kormánypárt kétharmad híján és az ellenzék távolmaradásával, illetve nem szavazataival nem tudta keresztülvinni akaratát.

Ország-világdiju-2016. 11. 11. péntek2016. 11. 11.
Hazugok és harácsolók

Számíthattak erre az eredményre a Fidesz–KDNP politikusai, a miniszterelnök korábban már jelezte, számolnak a lehetőséggel, hogy az ellenzék nem szavazza meg az alkotmánymódosítást. A „gránitszilárd” Alaptörvény hetedik módosítását Orbán Viktor az október 2-i, érvénytelen népszavazás után jelentette be. A szavazáson 3,3 millió magyar voksolt úgy, nem szeretné, ha az Országgyűlés beleegyezése nélkül az EU külföldi állampolgárokat telepítene az országba. Ezt szerette volna alkotmányba foglalni a Fidesz. Kétharmad híján azonban szükségük lett volna az ellenzék szavazataira is. Az MSZP nemmel szavazott, az LMP nem szavazott, a DK távol maradt a szavazástól. A Jobbik már korábban jelezte, nincs ellenére az alkotmánymódosítás (sőt az év első felében ők maguk javasolták a módosítást a népszavazás helyett), szavazatukat azonban feltételhez kötötték: a letelepedési kötvény kivezetéséhez.

A jobbikos politikusok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, se szegény, se külföldi „terroristákat” ne engedjenek az országba. Két hete a kormányinfón Lázár János úgy fogalmazott, tervezik a kötvény kivezetését, azonban erről eddig nem szavaztak. Ennek értelmében a Jobbik kedden nem szavazta meg az alkotmánymódosítást.

Vona Gábor a szavazás utáni sajtótájékoztatón jelezte, amint megszünteti a Fidesz a letelepedési kötvényt, 24 órán belül hajlandóak megszavazni az Alaptörvény- módosítást. Vona elmondta, ebből a szavazásból kiderült, a Fideszt csak a pénz és nem az ország és annak biztonsága érdekli.

Kósa Lajos szerint a migrációellenes küzdelemben a magyar emberek csak a Fideszre és a KDNP-re számíthatnak, a többi politikusra nem, valamint jelezte, az ellenzék csak hazudik és hadovál.

Ezek is érdekelhetnek