Ki fizeti a révészt?

Ez az adónem jelenleg kétkulcsos: aki 500 millió forintos eredményt ér el évente, az a nyereségének 10 százalékát köteles adóként befizetni, aki ennél többet termel, az 19 százalékot fizet. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érzékeljük, az egykulcsos, esetenként 10 százalékos csökkenéssel a legnagyobb nyereséget felhalmozó cégek járnak jól. Persze az államkasszából ezzel jelentős összeg esik ki – illetve jelentős lesz az összeg, amennyivel kevesebbet fizetnek be. A kormány most úgy számol, a nagy adókedvezmény körülbelül 145 milliárd forintos kiesést jelent majd, de aggodalomra semmi ok, nyugtat mindenkit a miniszterelnök, hiszen van 200 milliárdnyi vésztartalékunk, majd ezzel betömjük a lyukat. A kormány pedig abban bízik, a hatalmas adókedvezmény idecsalogatja a cégeket.

De más célja is lehet az adócsökkentéssel Orbánnak: a kedvezménnyel a cégek talán könnyebben fizetik ki dolgozóiknak a béreket, amelyek szintén emelkednek, amit a 15 százalékos minimálbér-emelés miatt kénytelenek lesznek megtenni.

A kiskereskedők és munkaadók mégsem elégedettek, továbbra is azt hangoztatják, az alkalmazottak utáni adóterhet kellene inkább csökkenteni.

Másképp nem tudják kifizetni a magasabb bért – amit kénytelenek, tekintve a munkaerőhiány már-már ijesztő mértékét –, csak akkor, ha árat is emelnek. A Pékszövetség már be is jelentette: jövőre 30 százalékkal emelnék a kenyér árát. Ebből a pluszból fizetnék ki a megemelt minimálbért és bérminimumot.