Az a cél, hogy a minimálbérhez képest ne legyen vonzó a közmunkás bére

Ha a kormány nem lép az ügyben, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a közfoglalkoztatottak fizetése és a minimálbér között annak hatására, hogy az újonnan aláírt bérmegállapodásból kimaradtak a közmunkások. Ők azok, akik jelenleg 51 847 forintot visznek haza havonta, ami jelentősen elmarad a most 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint.

Csakhogy a minimálbér jövőre 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, azaz előbbi nettó összege 2017-ben megközelíti a 85 ezer forintot (bruttó 127 500-at). Így viszont a különbség 33 ezer forint körüli lesz. 2018-tól pedig az olló tovább nyílhat, hisz a bérmegállapodás akkorra újabb 8 százalékos minimálbér-növekedést rögzít. Az idei évre szóló, még tavaly év végén aláírt bérmegállapodásból is kimaradtak a közmunkások.

Mivel a „hagyományos” bértárgyalásoktól eltérően a közmunkások keresetéről nem egyeztet a kormány az érdekképviseletekkel, hanem annak összegét rendeletben határozza meg, így egyedül a kormányon múlik, hogy mennyit vihetnek haza azok, akik valamilyen okból a közfoglalkoztatásban kénytelenek részt venni, mondjuk azért, mert ahol laknak (például kistelepüléseken), alig vagy egyáltalán nincs más munkalehetőség.


A közmunkásbérek legutóbb 2015 januárjában emelkedtek, akkor csaknem 1200 forinttal „fejelték meg” a 2014-es összeget.


Az idei első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatás keretében a KSH adatai szerint, ami nagyban hozzájárult a kormányoldalon gyakran dicsért foglalkoztatási adatok javulásához.