Korlátlan hatalom - Az elnöki rendszer kapujában
Vasárnap is dolgoztak a török parlamentben: az ország alkotmányának módosításáról szavaztak a képviselők. A népszavazás még hátra van.
Kép: ANKARA, TURKEY - JANUARY 12: Turkish President Recep Tayyip Erdogan delivers a speech during the Mukhtars (local administrators) meeting at Presidential Complex in Ankara, Turkey on January 12, 2017. Evrim Aydin / Anadolu Agency, Image: 310619960, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Abaca, Fotó: Profimedia
Teljhatalmat kaphat Recep Tayyip Erdoğan török elnök azzal, hogy a török parlament vasárnap este elfogadta az utolsót is az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat 18 pontjából. A változások igen jelentősen kiszélesítik az elnöki jogkört.
Így például a 6. pont csökkenti a parlament lehetőségeit a kormány ellenőrzésére. Ennek értelmében a törvényhozás elé nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani – tehát megfosztják a parlamenti ellenzéket az alapvető fegyverétől.
Szintén érdekes a 8. pont: ez kimondja, hogy a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át. Az államfő jelöli ki és mentheti fel a minisztereket, kibocsáthat törvényerejű rendeleteket, visszaküldheti a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra. Emellett a törvények felülvizsgálatára utasíthatja az alkotmánybíróságot – amelynek 15 tagja közül 12-t ő nevez ki.
A vasárnap elfogadott utolsó, 18. pont szerint az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni.
Bár immár az összes pontot elfogadta a török parlament, a szabályok szerint szükség van még egy második, végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. Az átállást szorgalmazó Erdoğan elnök pártja számíthat a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) voksaira is, így szinte borítékolható a sikere. Majd áprilisban jöhet a mindent eldöntő népszavazás.
Hatvankét volt török diplomata nyilatkozatban hívta fel a kormány figyelmét arra: a változások életbe léptetésével a nemzetközi szcénán Törökországot többé nem fogják demokratikus, szekuláris államként kezelni. A Köztársasági Néppárt pedig attól tart: Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural.
Szintén változás: míg az ország vezetőjének a megnevezése jelenleg köztársasági elnök – a jövőben az államfő titulus illeti meg. Ahogyan korábban a katonai elnökök nevezték magukat. Ez már kissé hasonló a szultán címhez. Utóbbi mondatért Törökországban akár börtönbe is vethetnek egy újságírót…
