Mit rejt a mag? Kibékíthetetlen ellentétek az 'ökocídium' vádjával beidézett, gyűlölt óriás perének helyszínén

A világ minden tájáról jöttek, mégis, mintha itt mindenki ismerné egymást. 30 nemzet 750-nél is több résztvevője nyüzsög egyszerre; különböző etnikumok, különböző öltözetek, különböző nyelvek hangzavarába érkezem Hágába, a Monsanto elleni tárgyalásra.

A meghallgatás jelképes, már csak azért is, mert bár az áldozatok, a jogászok és a bírák jelen vannak, a vádlott padja üres. Pedig a vádlók szeretnének szembenézni a céggel.

Jelenleg is igen éles vita zajlik arról, hogy a GMO-s, vagyis a génmódosított növények milyen hatással vannak az emberi és állati szervezetre. A tudósok, kutatók véleménye megoszlik a kérdésben, a két tábor között kibékíthetetlen a vita. Álláspontjából senki nem enged, mindkét fél azzal támadja a másikat, idegen érdekeket szolgál.

A GMO-pártiak szerint az azt támadók az ökogazdaságok markában vannak. Míg a nagyrészt környezetvédőkből álló csapat szerint a vegyi óriás, a főleg GMO-s vetőmagokat, illetve az azokhoz szükséges permetezőszereket és műtrágyát forgalmazó Monsanto pénze „szorgalmazza” az olyan kutatási eredményeket, amilyenek a GMO védelmében az asztalra kerülnek.

A mezőgazdasági vegyi óriás évtizedek óta szinte megkerülhetetlen szereplője a nemzetközi agráriumnak.

Pontosabban: a Monsantót nyáron bekebelezte egy még nagyobb szereplő, a Bayer. A leginkább a gyógyszergyártásról ismert cég feltűnése nem nyugtatta meg a GMO-ellenes természetbarátokat.

Génmódosítás ide vagy oda, az tény, hogy a Monsanto a világ egyik leggyűlöltebb cége. Nemcsak a génmódosított vetőmagok miatt, de a világ vetőmagpiacának jelentős hányadát fedi le – a Bayerrel együtt most már a piac 68 százaléka az övék, így nem túlzás azt állítani, kikerülhetetlenek.

Miért tartják veszélyesnek a Monsantót? Többféle anyagot fejlesztettek ki, amelyek egy részéről már bebizonyosodott, ártalmas az emberi szervezetre, ebből jó párat be is tiltottak.

Európa legtöbb országában egyelőre nem szabad génmódosított növényt termeszteni. Az öreg kontinensről nem is érkezett károsult a meghallgatásra, szakértők viszont annál inkább, akik szintén a cég által forgalmazott termékek és vegyi anyagok veszélyeire hívták fel a figyelmet. A Monsanto vetőmagjait csak a cég által készített vegyszerekkel lehet permetezni.

A vállalat a kilencvenes években azt ígérte, így kevesebb káros kemikália kerül majd a talajba. Egy ideig talán így is volt, de mára kimutatható, jóval több vegyszert kellett a gazdáknak alkalmazniuk – a gazok egy része ugyanis pár év  alatt immunissá vált az addig használt permetekre. Időközben az is kiderült, hogy a Monsanto vegyszere, a Roundup nem bomlik le – ahogyan azt a cég reklámozta – a környezetben, így 2009-ben a francia legfelsőbb bíróság büntetést rótt ki rá hamis reklámozás miatt.

A WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) egy korábbi jelentésében nem zárja ki, hogy a szer rákkeltő hatású.

A Monsantót e jelképes tárgyalásra többek között ökocídium bűntette miatt „idézték be”. E fogalom a természet ökoszisztémájának rombolását, károsítását, rosszabb esetben teljes megsemmisítését jelenti.

Az ökocídium ma még nem nemzetközileg büntethető tett, ám több környezetvédelemmel foglalkozó szervezet és civilek dolgoznak azon, hogy az Európai Bíróság valóban büntetéssel sújtsa az efféle tetteket.

A kétnapos tárgyaláson sorra vonultak fel a világ minden részéről olyan emberek és ügyvédjeik, akiket a cég valamilyen formában megkárosított.

Aki csak pénzt vesztett, még jól is járt. Többen számoltak be jószágaik megbetegedéséről vagy más, embereket érintő egészségügyi károkról: vese- vagy májelégtelenségről azok között, akik bizonyítottan érintkeztek a Monsanto termékeivel.

Ezt támasztja alá több tudós, kutató is. Például a paraguayi Miguel Lovera egészségügyi kutatások során tapasztalta, milyen káros hatással vannak az emberi szervezetre a különböző vegyi anyagok, amelyek a Monsanto növényeivel kerülnek a szervezetünkbe, a talajba, a levegőbe, a vízbe. A szakértők közül többen arra panaszkodtak, tudományos munkásságukban akadályozzák őket, lejárató kampányokat folytatnak ellenük – csak azért, mert a károsultak érdekeit védik.

Szót kapott többek között Feliciano Ucan és Angelica El Canche is; a mexikói méhészek a vegyszerek miatt méheik nagy részét elvesztették.

Az indiai Kirshan Bir Chaudhary a megkárosított helyi gazdák érdekeit próbálta védeni; Diego Fernandez argentin farmer pedig arról beszélt, hogyan tette tönkre a GMO-s növényekhez szükséges vegyszer a családja által évek óta művelt biogazdálkodást.

A hágai tárgyalást civilek tucatjai szervezték önkéntes felajánlásokból, hónapokon keresztül. Az itt felvonuló kárvallottak talán nem kapnak azonnal jogi orvoslatot, kártérítést, de meghallgattattak. Együtt lehettek olyanokkal, akik szintén a Monsanto károsultjai. Ez pedig erőt adhat, hogy folytassák a küzdelmet.