Utánajártunk - Kéne egy új Duna-híd

– Az olyan lenne, mintha valaki adna nekünk 5 milliárd forintot – válaszolta érdeklődésünkre Bakai Károly foktői polgármester.

Paks I-ből ugyanis csak a rendszeres szirénapróba jutott a Dunától keletre fekvő településeknek. Ha a foktői polgármester el akar menni a légvonalban 7 kilométerre fekvő Paksra, 75 kilométert kell autóznia – akár a szekszárdi, akár a dunaújvárosi hídon kel át a Dunán. Egyedül Szekszárdon tiltakoztak a paksi híd terve ellen, mondván, hogy a másik kettőt is alig használja valaki. No de miért nem? Mert fantomutakhoz vezetnek!

Nem épült meg sem az M9-es déli autópálya, sem az M8-as, amely a dunaújvárosi hidat kötötte volna össze Kecskeméttel.

Noha Kalocsa az ország közepén van, ténylegesen mégis periféria lett belőle. Kalocsára eljutni csak az 51-es úton lehetett. Ha egy reménybeli befektető a töltés tetején vezető gödrös aszfaltcsíkon végiggyötörte a BMW-jét, a kalocsai polgármesternél már csak megköszönte a kávét, és sohasem látták többet. Solt és Kalocsa közt az 51-est végül felújították, de a Bajáig tartó rész nem épül, annak ellenére, hogy a kivitelezési tendert is szabályosan és jogszerűen megnyerte valaki. Kalocsán úgy tudják, az arra szánt pénzt átirányították Békés megyébe, az M44-es autópálya költségeire.

A paksi híd megépítésére 2015-ben kormányhatározat született, amely ma is érvényben van. Csakhogy a híd tervezésére kiírt pályázatot már kétszer érvénytelennek nyilvánították – nem látszik érthető indoka, hogy miért, hiszen a pénzt is elkülönítették rá. Úgyhogy a foktői jegyzőnek is van mivel alátámasztania a pesszimizmusát.

Bálint József, Kalocsa polgármestere szerint az eredeti célkitűzés az volt, hogy a hidat 2018-ban kezdik építeni, és 2019-ben át is adják. Az atomerőmű építésében is 2018-ban tették volna meg az első kapavágást, de az is csúszik – feltehetőleg azért, mert az Európai Unió vizsgálódott az ügyben. A beruházás végül zöld utat kapott Brüsszelben. Miután német cégeknek is részt ígértek a zsíros munkából, a terv mindjárt jobban harmonizált az uniós jogszabályokkal.

Kalocsa környékén most várják a harmadik tendert a híd tervezésére. Annyi bizonyos, hogy az eredetileg tervezett időpontban már nem kezdik el építeni.

Most nemcsak a keleti oldalnak lesz szüksége a dunántúli autópálya-csatlakozásra, hanem a megaberuházásnak is a keleti oldalra. Az építkezés legalább tíz évig tart, és a csúcsidőnek számító két-három évben mintegy tízezer ember dolgozik majd ott egyszerre. Ennyi munkást nem tudnak Pakson elhelyezni.

Ha elkészül, Paks II. üzemeltetéséhez már csak mintegy ezer dolgozóra lesz szükség. A kisváros önkormányzata nem akar később kiürülő szellemvárost építeni, ezért az építőket a környékbeli településeken fogják elhelyezni.

A Duna nyugati oldalán Szekszárdtól Dunaújvárosig már nincs eladó ház, mindenki arra spekulál, hogy a sok üres épületet majd kiadják az építőknek. Még így sem lesz elég a hely, szükség mutatkozik a keleti oldal ingatlanjaira is. Kalocsán körülbelül 1200 ház és lakás áll üresen, továbbá üres a laktanya, amelynek felújítható legénységi épületeiben 2-3 ágyas szobákat lehet kialakítani munkásszállásnak. Pakson nincs kórház, Kalocsán viszont igen. Igaz, hogy már csak a kecskeméti kórház telephelyének hívják, de kapacitásait helyreállítva első ellátási helynek kiválóan alkalmas lehet. Természetesen csak akkor, ha megépül a híd – mert akkor mindössze 9 kilométerre lesz az építési területtől. És 12 kilométerre az M6-os autópályától – amely a meglévő vasútvonallal, a dunai kikötővel, a felújítható szovjet katonai repülőtérrel már bekapcsolhatja a várost és környékét a gazdaság vérkeringésébe.

E riportban eltekintünk a Paks II-t övező országos vitáktól, mert azok a helybeliek feje fölött folynak. Bárkit megkérdeztünk Kalocsán, azt felelte: nem félünk az atomerőműtől, megszoktuk már, bár eddig semmi hasznunk nem volt belőle. Kalocsa főutcáján két idősebb hölgyet szólítottunk meg. Holló Mátyásné és Bazsó Lászlóné a közeli Uszódon lakik, egyikük a téeszben dolgozott, a másik Kalocsán, a piactéri ABC-ben.

– A mi unokáink nem mentek el külföldre, gimnáziumba meg főiskolára járnak. Hátha találnak az erőműben munkahelyet – mondták.

Gergely Tünde ikerbabákat tolt egy gyermekkocsiban. Nekik panziójuk van a párjával. Bízik abban, hogy ha meglesz a híd, és elkezdődik az építkezés, tovább nő a forgalmuk.

Lakatos Lajos, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. nyugdíjas vezérigazgatója arról beszélt: Kalocsa a rendszerváltozás előtt az ország egyik legjobban iparosított települése volt. Az akkor 20 ezer lakosú városban 8 ezren dolgoztak az ipari üzemekben. A munkahelyek száma töredékére, a lélekszám 16 ezerre csökkent. Iskola- és katonaváros is volt Kalocsa. A katonaság szinte teljesen megszűnt. A szakiskolákat hatalmas konglomerátumokba olvasztották, a központjukat politikai lobbisták elvitték Kalocsáról.

Alapigazság, hogy a központot építik, a telephelyet leépítik. Az 1600 lelkes Foktőn, ahol a híd épülne, mindössze 15 helybeli dolgozik a helyi Glencore Növényolajgyárban, mert a multinál roppant szigorú a munkafegyelem. Viszont 60-an járnak közmunkára, és 50 üres ház van. Utóbbiakat mind ki lehetne adni, ha elkészülne a híd. A foktői önkormányzat máris vett két ingatlant, apartmanházat alakítanak ki, a régi iskolaépületben pedig munkásszállást. Így jöhetne össze az említett 5 milliárd.

– Mondom az egyik fiatalembernek: harmincéves vagy, előtted az élet, legalább egy targoncástanfolyamra iratkozzál be – mesélte Bakai Károly polgármester. – Azt felelte: közmunkásként keresek 54 ezer forintot, két gyerekre adókedvezménnyel, családi pótlékkal megkapok 78 ezret. Ha elmegyek a Glencore-ba, a betanítottmunkás-minimálbér 10-15 ezer forinttal lesz több, és járhatok három műszakban, meg szombat-vasárnap, ha rám kerül a sor – hát hülye lennék! De Pakson talán az ilyenek is kapnak nekik való munkát és olyan bért, amely jobban motivál. 

A Duna két oldalán összesen 41 település részesülhet fejlesztési forrásokból. Bálint József, a Paksi Atomerőművet Ellenőrző Társadalmi Tanács elnöke azt mondja: még nem tudni, külön fejlesztési térséget hoznak-e létre, vagy valamilyen elkülönített alapból lehet pályázni.

– Azt szeretnénk, ha Paks II. építése süllyedésből felszálló ágba fordítaná a térség fejlődését – összegezte Bálint József. – Fenntartható fejlődést akarunk elindítani: az autópálya közelsége végre komoly befektetőket hozna; vissza lehetne állítani a munkaigényesebb mezőgazdasági ágakat és az élelmiszerfeldolgozó ipart. Az idegenforgalom tovább növekedne. Az iskoláinkban meglévő szellemi erő és hagyomány új lehetőségeket kapna. Nekünk létfontosságú a híd, az pedig nem épülhet meg Paks II. nélkül.

– Mi lesz, ha leállítják az építkezést?

– Ettől nem tartok. Mindkét politikai oldal megépítette volna Paks II-t, jelenleg is támogatják a fontosabb politikai erők. Az atomenergia létjogosultságáról a magyar döntéshozók közt nincs érdemi vita – legfeljebb arról, ki legyen a beszállító, ki legyen a hitelező, és ki mennyit keressen rajta.