Alexandra megrengette a piacot - E pillanatban csupán az látszik biztosnak, hogy ez az ügy a tárgyalóterembe vezet... majd onnan tovább!

Több mint félmilliárd forint értékű könyvet kér számon a piacon kereskedőként és kiadótulajdonosként is jelen lévő Líra Könyv Zrt. az Alexandra- birodalom kiskereskedelmi hálózatát működtető Rainbow Üzletlánc Kft.-n – közölte az egykori piacvezető összeomlása kapcsán eddig jobbára hallgató Kolosi Tamás elnök.

Három éve a pécsi központú Alexandra-láncot felépítő vállalkozó, Matyi Dezső egyszer már „bedöntötte” a hálózat mögött álló Pécsi Direkt Kft.-t. A cég vagyona azonban még a felszámolás előtt átkerült két, a Matyi családi érdekeltségébe tartozó társasághoz. (Ez ügyben bűncselekmény gyanújával nyomozás folyik.) Az egyik a nagykereskedelmi profilú Könyvbazár Kft., a másik pedig a kiskereskedelmet végző, a boltokat üzemeltető Rainbow Üzletlánc Kft. Kolosi Tamás szerint Matyi Dezső azzal csábította a kiadókat a Könyvbazárhoz, hogy így hozzájuthatnak a Pécsi Direktnél beragadt – összességében többmilliárdos – követeléseikhez is. A nagy többség ezt elfogadta. A Líra és az Alexandra kölcsönösen évi 300–400 millió forint értékben forgalmazták egymás könyveit. Később a Könyvbazár is késve fizetett, ám ezt kénytelen-kelletlen elfogadták.

Ezután, máig szintén tisztázatlan körülmények között, tavaly szeptemberben a Wolf-CRS nevű kft. irányítási jogokkal járó részesedést vásárolt a Rainbow Üzletláncban.Bár az eladói oldalon Matyi Dezső áll, ő maga ennek kapcsán kissé ködösen valamiféle „megvezetésre” szokott utalni. A helyzet itt is kölcsönös feljelentésekhez vezetett.

A Wolf-CRS-t és tulajdonosát, Ihász Pétert a piac nem ismeri. Többekkel együtt Kolosi Tamás is úgy emlékszik, hogy a rejtélyes kft. nevében a felszámolási piacról ismert Somogyi Ferenc, Stotz Gyula pénzügyi-kriminalisztikai szakértő, valamint Pokó Diána ügyvéd szoktak fellépni.

Utóbbiak Matyi Dezső egykori, üzleti ügyeire rálátó bizalmasai; a vállalkozó az ő tanácsukra engedhette át a Rainbow-irányítást. Kolosi Tamás tartozást is sejt a háttérben, de szavai szerint neki ehhez nincs köze.

Az Alexandra belső vitái ugyanis odáig fajultak, hogy januárban a Könyvbazár nevében Matyi Dezső bejelentette: mivel a Rainbow Üzletház nem fizette ki nekik az éves forgalom 25-30 százalékát kitevő karácsonyi bevételt, így ők se tudják kiegyenlíteni a nekik szállítók számláit.

A könyveket a nagy- és a kiskereskedő is bizományban tárolja, vagyis azok tulajdonjoga a kiadókat illeti. Így a Könyvbazár raktáraiból gond nélkül visszaszerezték kiadványaikat. Ám a Rainbow, annak ellenére, hogy elismerte, valóban üzleteiben vannak a kérdéses könyvek,

Kolosi Tamás tájékoztatása szerint azokat mindeddig nem szolgáltatta vissza. Az összes kiadó teljes beragadt állományának értékét 5–6 milliárd forint körülire becsülte. A nevükben így a többi kereskedőt és kiadót is képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) feljelentést tett. A Líra Könyv a maga készlete miatt 480 millió forintra vagyoni zárlatot is kért.

Döntés egyelőre nem született. Készpénzkövetelésük ennél csekélyebb, mintegy 50 millió forint, mivel az általuk értékesített alexandrás könyvek bevételeivel mindig csökken a követelésük. Kolosi Tamás szerint az Alexandra- boltok pultjain azóta is felfedezni jogellenesen árult termékeket. Ugyanakkor új kiadványokat értelemszerűen már nem. Így az Alexandra-lánc bedőlését borítékolhatónak tartja.

Abban a szakmát is megosztó vitában, hogy ez a könyves ipar mély válságára utal-e, a Líra-elnök a nem pártján áll. Meglátása szerint – a tankönyveken kívül – az évi ötvenmilliárdos hazai könyvpiac él és virul. Ám ezen belül akadnak rossz döntések, sokat kockáztató vállalkozók, olykor-olykor bűnöző hajlamú szereplők is felbukkanhatnak; mindez akár még egy piacvezetőt is megingathat.

Az egyik kódolt problémának a boltok túl nagy alapterületét tartja. Az – amúgy is csak bérelt – öttucatnyi Alexandra-egység egy része a hírek szerint veszteséges, így azokra szerinte nem várható vevő. A nyereséges egységekért viszont a piac működő szereplői alighanem szívesen ringbe szállnak – fogalmazott. (A hírek szerint a médiapiacon aktív Centrál-csoport érdeklődött az Alexandra iránt, de a tárgyalások megszakadtak.) Magát a Lírát az ügy egyáltalán nem rengeti meg. Ugyanakkor néhány kisebb kiadót az Alexandra-válság valóban magával ránthat. Néhányan ugyanakkor a botrány nyomán a hazai könyvpiac felborítására tesznek kísérletet.

Kolosi Tamás a helyzet rendezéséhez nem tartja szükségesnek az állami beavatkozást. Mi több, szerinte a tankönyvpiac államosítása is megbukott. A Rainbow környékén feltűnt egyes vállalkozókat sem tartja fideszes előőrsnek, inkább csak zavarosban halászó szerencsevadászoknak.

Az állam jól teszi, ha a szabályozáson túl a tehetségek vagy például a tudományos publikációk támogatásában is részt vállal; feltéve, ha nem a csókosokat fizetik ki ily módon – tette hozzá. Mindazonáltal támogatja a szakma és a politika párbeszédét. Ennek nyomán egy törvényi pont bevezetését is javasolná a Líra-elnök: ama – a versenyhivatal által korábban betiltott – szakmai közmegegyezés érvényesítését, hogy egy könyvet a megjelenést követő egy éven belül ne lehessen leárazni. Szerinte ugyanis ennek tilalma csak dráguláshoz vezetett: mivel a hasznot ki kell termelni, az olvasó most „kedvezményesen” ugyanannyiért vagy drágábban jut könyvhöz, mintha fékeznék az árcsökkentési nyomást.