Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
MINDIG ÉRDEKELTE AZ EMBERT az, aminek az eredete a múlt homályába vész. A székely rovásírásról ez igazán elmondható, ezért aztán kialakulásáról elméletek sora keletkezett, kezdve attól, hogy 8000 éves, addig jutva, hogy Mátyás király humanistáinak a kreálmánya. A tudósok viszont igen óvatosan foglalnak állást, hiszen számos kérdés ma is nyitott...
Mindenekelőtt érdemes néhány szót vesztegetni az írás kialakulásának okára, amely az emberiség legősibb kulturális kincsei közé tartozik. Minden bizonnyal szorosan összefügg az államok kialakulásával, a leltárok, az adózás, a szerződések rögzítésével. De hamar rájöhettek az uralkodók arra is, hogy az írás alkalmas a győztes csaták megörökítésére, a halottak emlékének megőrzésére és az imák rögzítésére. Innen már egyenes volt az út az isteni kinyilatkoztatások írásba foglalására is – magyarázta Róna-Tas András akadémikus, a szegedi egyetem professzora.
A rovásírás a hangírások népes családjába tartozik, a szóírás (egyiptomi, kínai) és a szótagírás (szanszkrit, tibeti) mellett. Ide sorolandó a kánaánita, a latin és a székely rovásírás. Ezek ma már egymástól független írások, ám egyáltalán nem kizárható közöttük valamiféle rokonság. A rovásírás kialakulásában nagy szerepe lehetett az íróeszköznek, amely minden bizonnyal véső, kés lehetett, s ami által fába, kőbe rótták a jeleket.
Róna-Tas András az előadásában háromféle ősi rovásírást említett, ezek az etruszk, az ógermán és az ótörök írások. Az etruszkot a Kr. előtti VII. századtól a Kr. utáni I. századig használták. Az ógermán eredete is a Krisztus születése előtti időkre vezethető vissza, majd sok száz évnyi használat után megszűnt, hogy aztán az angol és a skandináv területeken ismét felbukkanjon. Az ótörök eredetű rovásírásról a VIII. századtól beszélhetünk.
Van-e rokonság az említett rovásírások között, beleértve a székelyt is? Az ábécék jeleire pillantva azt vágnánk rá, hogy mindenképpen, hiszen van hasonlóság közöttük: mindegyikben ott van például a x jel. Igen ám, de a hangértékük merőben eltér egymástól. Az etruszkban ez a ksz, az ógermánban a g, az ótörökben a d, míg a székely rovásírásban a b. De meg is fordíthatjuk a kérdést, és közelíthetünk a hangok felől, ám nem érdemes, mert a különböző rovásírások különbözőképpen jelölik a hangokat.
Érdemesebb az írások szerkezetét vizsgálni.
A XVI. századból fennmaradt ábécék már igen gazdagok – de teljes mértékben nem egyeznek a honfoglalást követő századokban használt jelekkel. Nem is egyezhettek, hiszen időközben újabb hangok alakultak ki, olyanok, amelyeket a honfoglalás kori magyarok még nem használtak – ezért aztán írásjeleket sem alkottak róluk. Ilyen például az ncs hang, amely a cs és az n egymás mellé illesztéséből áll. Igen érdekes a gy hang jele, amely a d-ből formálódott.
A gy hang egyébként a magyar nyelvben csak a XIV. században alakult ki a dzs hangból. A mai írásban olasz hatásra a g betű megtoldásával jelölhető. Egymásból alakult ki latin hatásra az i és a j, illetve az u és a v is. Magában a latinban is elég későn váltak el egymástól, gondoljunk csak a barokk feliratokra: Jézus nevét még ISVS-nak írják.
Ezeket a későbbi hatásokat lefejtve kapjuk meg a XIV. századi rovásírást – amelyben már szerepelnek a magánhangzók is, ám csak a hosszúak. Ez még az akkori rovásírás fogyatékossága, hisz a magyar nyelv már használta ezeket, ám az írástudók képtelenek voltak leróni.
Hol alakulhatott ki a székely rovásírásunknak ez a rendszere? Erdélyben, a gyulák udvarában. Hogy kik voltak a gyulák? Erdély egykori urai. Emeljük ki közülük Saroltot, akinek az apja Gyula, férje Géza fejedelem, fia pedig Szent István.
A honfoglaló magyarok két hatalom alá rendeződtek: az Árpádok és a Gyulák alá. Az Árpád-házi fejedelem, Géza ebben a helyzetben bölcsen nem valamelyik idegen udvarba küldött feleségért, hanem Gyulafehérvárra.
Gyula Bizánchoz húzott, olyannyira, hogy 953-ban felkereste a patriarchát, és megkeresztelkedett. Egyházi vezető is érkezett Bizáncból, Hierotheosz, akinek a valószínűsíthető templomát éppen ezekben az években tárják fel Gyulafehérváron. A szerzetesből lett püspök pedig hozta magával a bizánci kultúrát, és megalkotta a IX. századi görög eredetű óbalkáni írásformát, a rovásírásunk rendszerét.
A Gyulák uralma Erdélyben fél évszázadig tartott. A Rómához húzó Szent István szüntette meg 1003-ban, amikor megütközött velük, és legyőzve őket eltörölte a birodalmukat. Ez pecsételte meg a rovásírás sorsát is, s vált egyeduralkodóvá a latin írás.
Tudunk-e még inkább visszamenni időben?
A régészeti leletek feldolgozása, a rajtuk lévő írások megfejtése adhat erre reményt, illetve ezek mellett a szavaink jelentésének kutatása. Ilyenek például az ír – eredeti jelentése: ró –, a betű, a könyv szavunk, de ezek mellé vehetjük a szám szót is. Valamennyi török eredetű. Ezek, illetve a majdan előkerülő leletek mind-mind finomíthatják a tudásunkat a rovásírás idők homályába vesző eredetéről.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu