Remélik, úrrá lesznek a káoszon - Félnek az állami beavatkozástól

A könyvpiac a rendszerváltás utáni liberalizálása nyomán a két nagy könyvkereskedelmi cég – a mai Líra Könyv Zrt. és a Libri jogelődje – magánkézbe került, és hozzájuk csatlakozott az utcai könyvpultosból a legnagyobbá növekedett Alexandra. A piac körülbelül 90 százalékát uraló terjesztők mára kiadói üzletágat is beépítettek birodalmukba, így a független kiadóknak az ebből következő protekcionizmussal is meg kell küzdeniük kiadványaiknak a nagy hálózatokban való értékesítésekor.

Az Alexandra esetleges bedőlése a kiadói terület átrendeződését is magával hozhatja. Mások mellett olyan fontos piaci szereplők, mint a patinás világirodalmi kiadó, az Európa és a kortárs irodalmat megjelentető Noran tartozik a cég portfóliójába. Nehezen pótolható veszteség lenne az ő eltűnésük. Ha pedig a karácsonyi vásárra könyveket bizományba adó kisebb kiadók nem juthatnak a pénzükhöz, az további vállalkozások megszűnéséhez vezethet.

A legkevésbé a másik két nagy van veszélyben, mert ők általában minimális készpénzforgalom mellett számoltak el egymással. Tehát annak fejében, amit az Alexandra nem fizet ki nekik, visszatarthatják a tőle kapott könyvek árbevételét.

A könyvpiaci szereplők remélik, hogy úrrá tudnak lenni a kialakuló káoszon. Nagyon félnek bármiféle állami beavatkozástól, mert tapasztalataik szerint minden felülről jött kezdeményezés csak torzítja a piacot. Az állami tankönyvkiadás is katasztrofálisan működik, és a Kerényi Imre-féle Nemzeti Krónika köteteire kiutalt több százmillió forint is inkább csak zavart okozott az egyébként piaci elvek mentén működő piacon. Legújabban pedig hatszázmillió forintot adott a kormány annak a Magyarország vármegyéi és városai című, a millennium idején indult sorozatnak az újrakiadására, amelynek darabjai ingyenesen letölthetők az Országos Széchényi Könyvtár oldaláról...