Szerelem a vágóhídon - Megmaradhat-e az éjszakai varázslat nappal is?

A Testről és lélekről című film története meglehetősen egyszerű: egy vágóhíd gazdasági igazgatójáról, Endréről (Morcsányi Géza), és az új minőségellenőr Máriáról (Borbély Alexandra) a pszichológiai teszt során kiderül, hogy éjjelente ugyanazt álmodják. Szarvas képében, ugyanabban a téli erdőben bolyonganak, összetartozásuk megkérdőjelezhetetlen.

A valóságban nem ilyen egyszerű a beteljesülés. Mindketten sérültek, a korosodó Endre fél karja béna, míg Máriának autisztikus énje nehezíti az életét. A fiatal nő szigorú rend és szabályok között érzi biztonságban magát, idegenül mozog a hétköznapok világában, ráadásul ismeretlen számára az emberi érintés.

A film nagy része a vágóhídon játszódik, az ott zajló naturalisztikus jelenetek szöges ellentétei az erdő letisztult és egyszerű világának.

A két bizonytalan ember lassú közeledése és próbálkozásai mellett megjelenik a filmben a korrupt nyomozó, a vágóhíd amorózója, a megfásult pszichológusnő és az idős takarítónő, aki a csábítás mikéntjére tanítja Máriát.

Borbély Alexandra elsőfilmes színésznő eddig csak a színpadon mérettette meg magát, de csodát művel a vásznon. Morcsányi Géza véletlenül került a filmbe, eredetileg színházi dramaturg, műfordító, húsz évig volt a Magvető Könyvkiadó igazgatója. Amikor a rendező közölte a producerekkel, kit választott a főszerepre, elsápadtak. Nem értették, miért amatőr kapja a szerepet. De Morcsányi eljátssza azt, akit kell: Endre alapvetően hétköznapi figura, egy ember a szomszédból.

Vajon beteljesülhet-e az álom, s ha igen, megmaradhat-e a két főszereplő számára továbbra is az éjszakai varázslat? A film végén kiderül.