Röpködtek a kólás-, boros- és mindenféle üvegek a balatoni vonatokból

A Szabad Föld hetilap korábbi évfolyamaiban, április negyedik hetében éppen 10, 20, 30, 40, 50, 60 és 70 évvel ezelőtt megjelent cikkekből válogattunk

Ország-világSZF-ajánló2017. 05. 02. kedd2017. 05. 02.
Röpködtek a  kólás-, boros- és mindenféle üvegek a balatoni vonatokból

1947. 
A különféle nemi betegségek a háború után annyira elterjedtek, hogy leküzdésük országos problémává vált. Az egyik legelterjedtebb a kankó, más néven a tripper. Sokan mégsem kezeltetik magukat, mert sok esetben nem tudják megfizetni a drága gyógyszert. Ezen segít Molnár Erik népjóléti miniszter kezdeményezése: a penicillinnapok minden faluban. Elrendelte, hogy a településeken minden szombaton ezzel a gyógyszerrel kezeljék a betegeket. A penicillint az akció alatt mindenki ingyen kapja, s így 24 óra alatt kigyógyul a kankóból.


1957. 
A Belügyminisztérium közleménye. A Magyar Írók Szövetsége működését felfüggesztő határozat után folytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az Írószövetséget a szövetség tagjainak egy tevékeny csoportja a Magyar Népköztársaság társadalmi rendje elleni támadás eszközeként használta fel. Ezért a belügyminiszter az Írószövetséget feloszlatta. Déry Tibor budapesti lakost államellenes bűncselekmény alapos gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette.


1967. 
Révfülöpön legutóbb versbarátok estjét tartottak. A megjelenteket Bata Imre irodalomkritikus köszöntötte, majd Ágh István verseiből iskolások mondtak el néhányat. Utána Bata Imre magyarázta meg a versek egyes szavait, mondatait. A résztvevők közül többen kifogásolták, hogy az írók miért nem olyan verseket írnak, amelyekhez nem kell külön kritikus, aki megmagyarázza a mondanivalót…


1977. 
Gergely Ferenc nyugdíjas vasúti segédmunkással Balatonszárszó és Szemes között találkoztam, a vasút mentén. Vagy nyolcvan palack – kólás-, boros- és egyéb visszaváltható üvegek – sorakoztak a pakkjában. Mindennap más vonalon jár, és összeszedi a vonatokból kidobott üvegeket. A napi bevétele 150-200 forint, ha szerencséje van, még több. Munkálkodásával kevesebb a szemét, neki meg több a jövedelme.


1987. 
Hallottam már jeles kapirgálókról – Petőfi Anyám tyúkjáról például –, de ismerősöm tyúkocskája mindegyiken túltesz. Mert elhatározta, hogy kakasítja magát. Reggelente, amikor a szomszédék kakasait hallja kukorékolni, ő is rákezdi. Igaz, nem sikerül olyan szépen, mint a gyakorlott kakasoknak, de igyekszik. Felszegi a fejét, és rikácsolja: kekri- kííí. Szerencsére mindeközben tyúk mivoltát sem tagadja, naponta tojással örvendezteti meg gazdasszonyát.


1997. 
Az APEH adatai szerint a Kiskőrös–Kecel–Soltvadkert térségben működő egyik vegyesbolt tavaly 1,4 milliárd forint értékben adott el cukrot. Szakértők szerint ez a mennyiség 450 ezer ember egyévi cukorszükséglete. Arrafelé nyilván édesszájúak az emberek. Hallani, hogy némely bortermelő nagyon édesen issza a kávét, van olyan, aki egy duplába másfél mázsa kockacukrot hajigál. Azonkívül mérhetetlen sok cukrot tehetnek a túrógombócba, és szeretik a kristálycukros kenyeret is – miért csodálkozunk hát, hogy annyi a cukorbeteg?


2007. 
Április 24-én a pilisi Máriahalom nyugdíjas-magánpanziójában elhunyt Madaras József Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes művész. Az asztalra borulva találtak rá, az orvosok szerint már négy napja feküdt ott. Színházi és filmszerepei szinte felsorolhatatlanok, legnagyobb ismertségét azonban Csupati őrmesterként, a Kántor című sorozatban, a nyomozókutya rendőr gazdájaként szerezte. 1992-ben máig ki nem derített okból vérbe fagyva, eszméletlenül találtak rá házának emeletén. Élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni, 2000-ben tért vissza a színpadra kisebb szerepekkel. Hetvenéves volt.

 

Ezek is érdekelhetnek