Sisi szekatúra nélkül

KORONÁZÁSI HÉTVÉGÉVEL ünnepelt június 9–11-e közt Erzsébet királyné városa. Nosztalgiagőzös gördült be a vasútállomásra, életképekben elevenedett meg az uralkodói pár élete a Gödöllői Királyi Kastélyban. Mi újat tudhatunk meg Sisiről, akinek fejére 150 éve került korona? A kastélymúzeumban kerestük a választ.

Ország-világPalágyi Edit2017. 06. 14. szerda2017. 06. 14.
Sisi szekatúra nélkül

Budapest, Balaton, Hortobágy, Gödöllő – olvassuk a külföldiek számára csalogató hazai úti célok sorát a kastély előtt parkoló turistabusz oldalán. Valóban ilyen rangos helyet foglal el e kisváros a honi célpontok közt?

– Azon dolgozunk, hogy megkerülhetetlen látványosság legyünk – erősíti meg dr. Ujváry Tamás, az 1867 óta elidegeníthetetlen állami tulajdonnak számító kastélyt működtető kft. ügyvezetője. A látogatók száma igazolja, hogy ez reális cél: tavaly 160 ezren váltottak múzeumi belépőt, de a koncertek és egyéb rendezvények közönségével és a parkba betérőkkel együtt mintegy félmillióan fordultak meg itt.

Ez hazánk legnagyobb barokk épületegyüttese, a tetőfelülete 17 ezer négyzetméter, ebben megelőzi Eszterházát is.

Gödöllőn inkább Erzsébet királyné néven emlegetik Ferenc József hitvesét, de tudják: a Sisi név jól csengő „márka” az egész világban. Még a kínaiak is látták a róla szóló, nálunk karácsonykor „kötelezően” vetített filmeket Romy Schneiderrel, így sok kínai turista fordul meg a kastélyban, sőt a Jangcén indítanak Sisi tematikájú hajóutakat. Érkeznek japánok is, kiderült, náluk Sisi-rajzfilmek készültek.

A kontinensünkön kanyarog egy Sisi-út, s egy jó évtizede alapított nemzetközi szervezet igyekszik életben tartani a bajor hercegkisasszonynak született Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) emlékét. Megtiszteltetés volt a Gödöllői Királyi Kastély számára, hogy felvételt nyert az Európai Királyi Rezidenciák Szövetségébe – ez a 2009–2011 között európai uniós támogatással felújított épület példaértékű hasznosításának is szólt.

Hazánk egyik leglátogatottabb múzeumában járunk. Egy múzeumban azonban már nem elég tárgyakat kitenni, hanem történeteket kell mesélni.

A koronázási hétvégén életképekben elevenedett meg a múlt, a díszteremben bemutatják a királyné koronázási ruhájának legújabb kutatások szerinti másolatát.

Időszakos tárlat nyílt Utazik az udvar címmel.

Erzsébet szeretett álnéven utazni, hogy elbújjon a világ szeme elől – ám a kíváncsi újságírók a nyomában loholtak.

Históriákban bővelkedik a kastély, és akadnak még kutatásra méltó, fehér foltok – tudjuk meg Kaján Marianna muzeológustól, aki végigkísér a termeken, s közben mesél.

Amilyen megosztó személyiség volt Ferenc József – akinek a magyarok egy része sosem tudta megbocsátani az aradi tizenhárom kivégzését –, annál nagyobb rokonszenvvel fogadták az országban és különösen Gödöllőn Erzsébetet. Névnapján a helyiek fáklyás felvonulásokat tartottak, szerenádot adtak – ma is bállal emlékeznek meg róla. A magyarok királynéjaként emlegették őt, legkedvesebb gyermekét, a szintén gyakran itt időző Mária Valériát pedig magyar királykisasszonyként.

A kastély egyik szobájában látható festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor Erzsébet néhány öltést tesz Szent István palástján – hagyomány volt, hogy a koronázás előtti estén a leendő királyné ezzel foglalatoskodik.

Ferenc József egykori hálószobájában egy hatalmas festményt láthatunk a király koronázásáról, rajta az ünneplő urakkal. A muzeológus mutatja: a kép egyik csücskében Deák Ferenc dobja lelkesen az égbe a fejfedőjét. A bökkenő csak az, hogy a haza bölcse nem ment el a koronázásra, az udvari festő mégis odafestette...

Erzsébet királyné szobájának asztalán egy Petőfi-kötet fekszik, a verseket eredetiben olvasta. Bizalmasa és felolvasónője, Ferenczy Ida is magyarul társalgott vele, ez afféle „titkos nyelvük” volt. Ismerte Széchenyi István műveit is, melyeket épp felséges férje, Ferenc József idején tiltottak be. (Petőfi egyébként járt a gödöllői kastélyban, mégpedig 1843 nyarán, mivel szerelmes lett a jószágkormányzó leányába, Mednyánszky Bertába.)

Évszázados pletyka, hogy a magyarokhoz húzó királyné és a kiegyezéskori miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula közt gyengéd szálak szövődtek volna. A történészek szerint azonban a szigorú spanyol etikett nem engedte, hogy az uralkodónő egyedül maradjon.

Vélhetően csak néhány percet tölthettek kettesben, amikor egy esős napon a gróf kocsijával a gödöllői vasútállomásra kísérte Sisit – ha vonzódtak is egymáshoz, nem sok romantika juthatott nekik...

 

Ezek is érdekelhetnek