Otthon a majorban

– Régen mi a friss szénában olyan jókat aludtunk, nem kellett nekünk ágy vagy matrac. Az asszonyok odabe’ aludtak a kamrában, a férfiak az istállóban, a gyerekek a kemencesutban. Le sem akartak onnan mászni – mesélte egykor a nagyapa, akinek szavai egy életre szóló vágyat ébresztettek Földi Ádámban.

Édesapja, Földi Gyula 1996-ban, a téesz borjúnevelő és tehenészeti telepének megszűnését követően megvásárolta a Mátranovák szélén, a dombok között elterülő 54 hektáros területet. Régebben a juhászatban dolgozott, előbb telepvezető-helyettesként, majd ágazatvezetőként. Mindig is juhokkal foglalkozott, így a földbirtokkal együtt száz merinó jerkét vásárolt.

A hely adottságait kihasználva az apa 2002-re mintagazdaságot hozott létre. Aztán gondolt egyet, s eladta a merinókat, helyükbe őshonos magyar rackákat vásárolt. Kisebbik fia, Dávid (27) már a hetedik juhásznemzedékhez tartozik a családban, édesapja hortobágyi rackái után ő gyimesi racka tenyészjuhokat vett.

Mint mondják, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy muszáj dolgozniuk. Ma itt található hazánk egyik legjelentősebb magyar óriásnyúl-tenyészete, és ismertek a régi magyar nyuszkanyakú (kopasznyakú) palóc tyúkállományukról is, amelyet az édesapja őrzött meg és nemesített tovább. Kétezer-tíz óta sorra nyerik a kiállításokon a díjakat.

A gazdaság 2013-tól a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség egyik mintatelepe, 2014-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kinevezett bemutatóüzem. Amennyit az állatoknak adnak, annyit kapnak vissza tőlük – Dávidot és Ádámot is ebben a szellemben nevelték a szüleik.

Mikor édesapjuk '96-ban megvette a területet, csak egy deszkafalú juhistálló állt a közepén. Öt-hat évvel ezelőtt Ádámnak olyan ötlete támadt, hogy falusi szálláshelyet csinál belőle. A hely valósággal kínálta magát erre.

– Ha hiszel benne és bízol, a dolgok összeállnak – mondja Ádám, s ez a ház is így épült fel, szinte a semmiből. Dávid a faluból szekercével bárdolt deszkákat hozott, azokból kezdett szobákat építeni az egykori istállóban. Nyírfa csillár, tapasztott mázolt padló, régi dikók, szalmazsákok, fakéreg szőnyeg. Ételeiket a völgyük növényei és állatai adják. Az anyagok, az illatok, a formák mind a természettel való együttélésről tanúskodnak, és lelki nyugalomról, tisztaságról, az anyaföld gondoskodó szeretetéről. Nem csoda, hogy jól érzi magát a vendég, s szívesen tér vissza ide.