Bogaram, megeszlek!

MOGYORÓOLAJON pirított szöcske, óriáshangya püspökfalatja, indiai fokhagymás tutajpoloska, csokiba mártott sáska – íme, néhány ínyencség az eljövendő idők lakomájából. Ugyanis hónapokon belül hazánkban is felkerülhetnek a bogarak az új élelmiszerek listájára. Kezdhetjük fenni rájuk a fogunkat!

Ország-világBorzák Tibor2017. 09. 01. péntek2017. 09. 01.

Kép: Szabó Mariann bogár evés étel élelmiszer gasztronómia étkezési szokások 2017 07 07 Fotó: Kállai Márton

Bogaram, megeszlek!
Szabó Mariann bogár evés étel élelmiszer gasztronómia étkezési szokások 2017 07 07 Fotó: Kállai Márton

Csak nálunk számít kuriózumnak a bogárevés, az entomofágia. A Föld hétmilliárdnyi lakója közül kétmilliárd táplálékának húsz-harminc százalékát teszik ki az elfogyasztható rovarok. A Távol-Keleten, Afrikában, Dél-Amerikában a fehérjeforrás legnagyobb részét kukacok, hernyók, tücskök, sáskák, csótányok és más efféle különlegességek adják. A világ egymillió rovarfajából mintegy kétezret ehetünk meg. Európában általánosan még nem terjedt el e szokás, de többen is látnak benne fantáziát. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete szerint a rovarokból készült táplálék enyhítheti az éhínséget, nem terheli a környezetet, ráadásul olcsón előállítható.

Egy friss európai uniós rendelet alapján az új élelmiszerek – így a rovarok – piacra kerülését megkönnyítik, engedélyeztetésük és értékesítésük ez év végétől egyszerűsödik.

Tehát hónapok múltán nálunk is gyökeres változások jöhetnek a bogárfogyasztási szokásokban.

– A jövőre életbe lépő új ételrendelet jogi szabadságot ad, hogy kedvünkre vásárolhassunk rovaralapú termékeket, persze idő kell hozzá, hogy mindez széles körben elfogadottá váljon – vélekedik Szabó Mariann, a Bogárétel Alapítvány elnöke. – A rovarevés helyzete jelenleg igen érdekes: se nem tiltott, se nem legális. Bárki kedvére fogyaszthatja, de nem forgalmazhatja. Ha rajtakapják, azonnal megszüntetik a vállalkozását. Magyarországon volt erre példa, amit nagyon sajnálok, mivel egyetlen cég foglalkozott az emberi fogyasztásra alkalmas rovaralapú termékek értékesítésével. Ezeket most borsos áron csakis külföldről lehet megrendelni – idehaza a hüllők számára tenyésztett élő eleségállatokat vásárolhatunk bizonyos üzletekben.

A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakembereken kívül talán Szabó Mariann az egyetlen, aki mindent tud a rovarevésről. Nem véletlenül lett a beceneve Dr. Bogár. Szenvedélye 2014-ben kezdődött, amikor az állatkerti rovarházban elolvasott egy leírást az ehető ízeltlábúakról. Bújta az internetet, rengeteg információt, receptet gyűjtött össze, építgette a kapcsolatait. Két éve megalapította a Rovarevők Magyarországi Közössége Facebook-csoportot, találkozókat szervezett, előadásokat tartott. Ám ahhoz, hogy nagyobb tömegeket érjen el, illetve komoly célokat valósíthasson meg, hivatalos forma kell, így tavaly decemberében útjára indította a Bogárétel Alapítványt.

– Egyszerre könnyű és nehéz is a helyzetünk – magyarázza. – Mivel más szervezet nem foglalkozik a rovarevés népszerűsítésével, idehaza monopolhelyzetben vagyunk. Ez viszont azzal jár, hogy nekünk kell az utat kitaposni.

A terrarisztikai börzéken való spontán kóstolás tömegeket szokott vonzani. Sokféle korosztály érdeklődik, de a gyerekek, a fiatalok a legnyitottabbak. Tapasztalataim szerint főképp az Y generációs startuppereket, a természetjárókat, a környezettudatosakat, a hüllőtartókat, illetve az egzotikus országokban nyaralókat foglalkoztatja a téma.

Mariann lelkesedése vitathatatlan. Persze nem csak a bogárevés tölti ki a napjait. Mivel jól funkcionáló autista, a Nem Adom Fel Alapítványnál tapasztalati szakértőként dolgozik, tréningeket tart.

Szabadidejében hetente háromszor-négyszer konditerembe jár, ahol testépítéssel és erőemeléssel foglalkozik – edzőjével most is versenyre készül.