Nagy példa Kisvejkén

Tolna megyében, a 420 lakosú Kisvejkén és a szomszédos községekben mintegy 120 gazda termel gyümölcsöt. Akad néhány 20-40 hektáros birtok, ám a termelők túlnyomó többsége 1-5 hektáron, családi összefogással gazdálkodik. De az utóbbiak is rászorulnak a napszámosokra: szüretkor hektáronként 6-10 embert is felvesznek, s ez magyarázza, hogy nyaranta e vidéken nincs igény a közmunkára. A gyümölcsszedők napi 5-7 ezer forintot keresnek, így a nyári hónapokban a közmunkabér 2-3-szorosát viszik haza, amiből képesek tartalékolni a téli hónapokra (főleg, ha egy családból többen is beállnak alkalmi munkásnak).

Mindezt az érintettek mondták el, hozzátéve: így is „fillérre” kiszámolt pénzből élnek, de hogy mi lenne velük a gyümölcsösökben végzett alkalmi munka nélkül, elképzelni sem tudják. Kisvejke környékén a gyümölcsösök folyamatosan gyarapodnak, ez a megélhetés forrása a legkiszolgáltatottabb rétegek, ezen belül a falvak lakosságának harmadát kitevő romák számára.

Az alig 7-12 aranykoronás földeken anno még a téesz fogott gyümölcstelepítésbe, s mivel a rendszerváltáskor errefelé szinte az összes ipari és agrárcég tönkrement, a kiutat a gyümölcsösök jelentették a falvak lakóinak. A kilencvenes évek második felétől felgyorsult a telepítés. Három éve 300 hektárról szüreteltek, az idén viszont már csaknem 400-ról, és esély mutatkozik rá, hogy tíz év múlva ez is megduplázódik.

A gyümölcsösök kétharmada kajszi, a további területeken elsősorban almát, meggyet és szilvát termelnek.

A kajsziszezon lement, az idén a hazai piacon gyümölcsből némi túlkínálat mutatkozott, ennek ellenére a gazdák elégedettek. Az ipari minőségű barackot 90-100, az exportra szántat 350-400 forintért vették át a felvásárlók. A kisvejkeiek úgy kalkulálnak: egy hektár kajszi 3-3,5 millió forintot hoz, s mivel a munkán túli költségek megállnak 5-700 ezer forintnál, a 2-3 hektáros birtok – ha a kétkezi munkák javát a család tagjai végzik el – jó színvonalon tartja el a famíliát. A stabil gazdálkodáshoz termelői összefogás is kell. Az ezredforduló előtt a gazdák megalapították a Danubia-Frucht Szövetkezetet, amely tagjai szakmai felkészítésében és a termés értékesítésében nyújt segítséget.

Van, aki a teljes termését a szövetkezetre bízza, van, aki csak az ipari minőségű gyümölcsöt adja le, s a többit másképpen értékesíti. Összességében az itt termelt gyümölcs negyede megy át a Danubián. A gazdák másik cége, a 2010-ben alapított Völgység Kincse Szociális Szövetkezet lé- és lekvárüzemet épített, innen a környék több tucat iskolájába szállítanak adalékanyagok nélküli százszázalékos gyümölcslevet. A gazdák létrehoztak egy egyesületet is, amely a gépi munkákat végzi azoknál a termelőknél, akik – a birtokuk kicsinysége miatt – nem tudnak gépesíteni.

Az egyesület öntözőrendszer kiépítésébe is belefogott, ez az első ütemben 25 hektárt ér majd el. Így a gazdák szerint a termés mennyisége 20-25 százalékkal növelhető az átlagos időjárású években.