Japán módszerrel kékül

Tanyánként beépíthető, egyedi szennyvíztisztító berendezést próbálnak ki Szentkirályon – Japánban milliószám működnek ilyenek.

Ország-világTanács István2017. 10. 10. kedd2017. 10. 10.

Kép: Szentkirály, 2017. szeptember 29. Decentralizált szenyviztisztító mű Szentkirály határában egy tanyán. Fotó: Ujvári Sándor

Japán módszerrel kékül
Szentkirály, 2017. szeptember 29. Decentralizált szenyviztisztító mű Szentkirály határában egy tanyán. Fotó: Ujvári Sándor

Három tanyán szerelték föl Szentkirályon azt a szennyvíztisztító berendezést, amely alkalmas lehet arra, hogy helyben, csatornahálózat és központi tisztítóberendezés nélkül kezelje egy-egy család, kisebb közösség vagy intézmény kommunális szennyvizét. Szabó Gellért polgármester a Szabad Földnek elmondta: a Kék Tanya Mintaprojekt egy kísérlet, amely a Japánban széles körben alkalmazott szennyvíztisztítási technológia magyarországi alkalmazását teszteli.

A Kecskeméthez közeli, kiterjedt tanyavilággal rendelkező község első embere 2016-ban, egy budapesti konferencián hallott először róla – arra gondolt, hogy ezzel a technológiával megoldható lenne a magyar tanyákon és aprófalvakban keletkező szennyvíz ártalmatlanítása. Mivel a szállító cég, a Housetec Inc. szeretné az Európai Unióban is elterjeszteni berendezését, Szabó Gellért az Évszázad Technológia Innovációk Bt.-n keresztül felajánlotta, hogy Szentkirályon néhány tanyában lehetőséget nyújtanak a tesztüzemelésre. A készülékeket a japán Környezetügyi Minisztérium pénzügyi támogatásával telepítették.

Kissé leegyszerűsítve: hat köbméteres, zárt tartályról van szó, amelybe egyik végén belefolyik a fürdőszobából, konyhából és a vécéből a szennyvíz, belül két lépcsőben, oxigén nélkül, majd oxigén jelenlétében kezelik, végül a tiszta szennyvíz egy e célra kialakított szikkasztómezőn át a talajba távozik. Nagyon fontos a felhasználók önfegyelme: olaj például csak minimális mennyiségben kerülhet a szennyvízbe.

Ha a berendezés a hazai környezeti kultúra mellett is sikeres lesz, akkor válik időszerűvé a kérdés: megfizethető-e – esetleg némi támogatással – a tanyán élő magyar családoknak, kistelepüléseknek?