Örökség a római korból

Nevezésünk egyébként a szlovákiaival együtt már évekkel ezelőtt elkészült, s mostanra beért bennünket a két másik állam is. Hátra van még a dokumentáció egységes szempontok szerinti rendezése, vagyis szerkesztése, de ez a beadási határidőig elkészülhet.

Az ENSZ szervezete a nevezést követő másfél évben a helyszínen méri fel, hogy az emlékek méltók-e, állapotuk megfelelő-e a világörökségi címre.

Döntésüket a felmérés eredménye alapján várhatóan 2019 nyarára, őszére hozzák meg Párizsban. Kedvező elbírálás esetén a négy ország a területén található eddigi legnagyobb világörökség részese lehetne, aminek az idegenforgalmi hozadéka óriási. A világ minden részéről érkező látogató ugyanis várhatóan nem „csupán” a római kor emlékével ismerkedne, hanem, ha már annyit utazott, Magyarország számos egyéb kulturális nevezetességével, természeti értékével – s hagyna itt nem kicsi összeget.

Mindennek elérése érdekében azonban a dokumentumok egységesítése mellett még számos egyéb teendőnk van. A januári nevezési határidőig eligazító, információs táblákat kell kihelyeznünk, szerződéseket kell kötnünk. A nevezés pillanatától ugyanis olyan állapotban kell lenniük az emlékeknek, mintha azok már a világörökség részei lennének. Ráadásként pedig vállalnia kell az országnak azt is, hogy mindez nem romolhat, tudtuk meg a szövetség elnökétől.