„A lélek a túlvilágon csak akkor nyugszik meg, ha akad valaki a földön, aki élete igazságát kimondja” – ez a Hamvas Béla-idézet a mottója a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilmnek, amely az ártatlanul vagy koncepciós perbe fogott, a Szovjetunió területére kényszermunkára elhurcolt minden túlélő és elhunyt áldozatának állít emléket.
Kép: Hajduk Márta dokumentum film rendező Kárpátaljai tragédia című film 2017 11 10 Fotó: Kállai Márton
– Hogyan talált rá a témára? – kérdeztük Hajduk Márta forgatókönyvíró-rendezőtől.
– Dupka György ungvári történésszel a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján találkoztam. Ajánlatára olvastam el a doktori disszertációját, amelyben a kárpátaljai magyarságot és németeket ért megsemmisítő célú népirtásról értekezik. Dühös lettem. Felháborító, hogy az ukrán állam a mai napig nem ismerte el hivatalosan a hazugsággal elhurcolt emberek ártatlanságát.
– Miközben a szolyvai fogolytábor túlélői már alig élnek…
– Nekünk is nehéz volt szemtanúkat felkutatnunk, hiszen ennek esélye a 24. óra után egyre kisebb. Szerencsére rátaláltunk a 93 éves Fórizs Kálmánra, aki a filmbemutatóra is eljött. Még a forgatás előtt átnéztük a beregszászi Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont által gyűjtött fotókat, leveleket, üzeneteket, az áldozatok írásos visszaemlékezéseit, a kutatók sok mindenre kiterjedő tényfeltárásait. Ezek egy részét felhasználva érzékletesebben rajzolódtak ki a térségre jellemző egyedi, főpróbának számító parancsok, paktumok, amelyek elvezették a filmet a hatalomtechnikák bemutatásához.
– Sokáig nem mertek beszélni az áldozatok. Elhangzik a filmben, hogy utódaik is félnek.
– A kisebbségi lét túlélési erejét és végét nem ismerjük. Az áldozatok sehol nem beszélhettek a hatalom sakktáblájáról. A Nagyapám üzent Szolyváról című pályázatra egy fiatalember mindent leírt arról, amit dédnagyapja történeteiből átélt. Az utolsó pillanatban elhatárolódott az írás nyilvánosságra hozatalától. Miért?
– Talán, mert apáról fiúra száll a kollektív bűnösség elve. És ezzel együtt jár a hallgatás is.
– Sokan azt sem tudják, hogy mit is örököltek. Ezért vannak a fikciós megoldások a filmben. Egyébként egy XXI. századi Lucifer viszi végig a történetet, de több modern elem is felfedezhető: Skype-on készült interjú, tévéhíradós élő kapcsolás.
– Kiken múlik, hogy tudatosuljon a szolyvai tragédia?
– Létezik emlékpark, emlékbizottság, és most itt a film. Hiszünk abban, hogy ez még csak a kezdet. Egy példa: a tankönyvekbe még nem került be ez a sorstragédia. Egyébként a tudatosulás az utódokon múlik, az írott sajtón, a könyvkiadókon, a televíziókon, bár a közönséggel való párbeszéd a film igazi folytatása.
– Milyen a fogadtatás?
– A XIII. Göcsej Filmszemlén díjazták. A nézők csodálkoznak: erről miért nem tudtunk?! Egy intézmény vezetője szerint valamennyi középiskolában és felsőfokú intézményben be kellene mutatni. Azt hiszem, igaz úton jártunk, és sok lélek igazságának kimondásába kezdtünk bele.