Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
HUSZONÖT ÉV UTÁN végleg elhagyta az egyetemi katedrát és egy cserkúti parasztházban kezdett falusi vendéglátásba. Gazvacsorákat tart, ökobüféjében ehető virágokat is feltálal. Biobia, vagyis dr. Németh Ibolya lételeme a természetközelség.
Kép: Biobia Németh Ibolya Cserkút bió élelmiszerek kamra élelem étel vendéglátás kulcsos ház túra kirándulás falusi életmód kultúra Mecsek zöld utak program 2017 11 08 Fotó: Kállai Márton
Ehető virágokkal díszített szendvics, szezonális gazleves, medvehagymabigyó, bodzás cukkinilekvár, gazos sült cékla, töltött jukka, csalánivólé – csak néhány ínyencség Biobia konyhájából, amelyeket nemcsak a portáján lehet megkóstolni, hanem az időnként szervezett ökobüféken is. Ezek a svédasztalos állófogadások mindenhol nagy tetszést aratnak. Jó alkalom a rácsodálkozásra: bizony, az erdőkmezők terített asztalként szolgálnak, valóságos éléskamrának számítanak. Az ételek alapanyagai – köztük zöldség, gyümölcs, hús, hal, tej – helyi őstermelőktől származnak. Nincs is jobb az orfűi tehénsajtnál, a kővágótőttösi füstölt húsnál vagy a cserkúti kecskejoghurtnál. Biobia, azaz dr. Németh Ibolya a Pécstől öt kilométerre lévő Cserkúton telepedett le 2000-ben. Hosszú, kacskaringós úton érkezett révbe.
Mindig is fontos volt számára a természet közelsége, a szabadság, a „bölcsülés”, a kreativitás, a másokon való segítés – s hogy ma ezek szellemében élhet, azért megfizette a tanulópénzt.
Régi álma valósult meg azzal, hogy szépen felújított faluszéli parasztháza legyen, s azzal foglalkozzon, amire vágyott. Gazvacsorákat tart a régióban, játszóházakat, táborokat, különböző rendezvényeket szervez a portáján, az ökoturizmus híveként pedig két kulcsosházat is fenntart.
A hegyoldalon nincs villany, sem internet – ezt persze tudják a vendégek, akik szándékosan választják a „nomád” körülményeket.
Először mindenki azt kérdezi tőle: honnan a beceneve? Ibolya a kilencvenes évek közepén gyakran tartott környezeti nevelési továbbképzéseket pedagógusoknak, ekkor keresztelték el Biobiának. Amikor pedig 2010 körül fantázianevet keresett a termékeinek, ennél kifejezőbbet nem is tudott volna kitalálni. A bio előtag a rá jellemző egészséges életmódra és ökoszemléletmódra utal. Nem véletlenül vált ez fontossá számára, hiszen parasztcsaládból származik, a Fonyód melletti Barátihegyen nőtt fel. Nagyapjától örökölte a természet szeretetét, a szabadságérzet szükségét, a hagyományok ápolását.
Gyerekként teheneket őrzött a mezőn, „bungizott” az erdőben, kapált a konyhakertben. Ilyen háttérrel került a fonyódi gimnáziumba. Nem nagyon találta helyét a balatoni lányok közt, kisebbrendűségi érzés gyötörte. Elkezdett kosárlabdázni, az jót tett.
A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola építész–mérnöktanári szakán tanult tovább. Nem volt a legjobb választás. Nagy erőfeszítések árán vizsgázott le a szakmai tárgyakból, ám nem a képességeivel volt baj, hanem a tantervvel.
Tálcán kapta hát a témát későbbi doktori disszertációjához, amelyben a képzés lehetséges reformját vázolta fel. Diákévei alatt Ibolyának a közösségszervezés fontosabb volt, mint a tanulás. Ez főleg a kollégiumban mutatkozott meg, de bekapcsolódott a nevelőotthonokat patronáló csoportba is. Állást ajánlottak neki a főiskolán, szervezte a hallgatók életet, s amikor elvégezte a pedagógia szakot, az oktatásfejlesztési csoporthoz került, majd a doktorátusa után a pedagógiai tanszékre. Itt már a környezeti nevelés lett a fő területe.
Megelégelte a nagyvárost. Rátalált Cserkútra, egy hangulatos parasztházra. A gyerekei akkorra már felnőttek, kiröppentek a családi fészekből, ezt nehezen dolgozta fel. Újabb döntéseket hozott: 25 év után végleg hátat fordított a felsőoktatásnak, békében elváltak a férjével, akivel máig számíthatnak egymásra. Ibolya a folyamatos megfelelési kényszer következtében kiégett, amiből pszichodráma-terápiával gyógyult ki. Saját módszert is alkotott, ez az „erdei pszichodráma”. Ötvenkét esztendősen új szakmát választott: kisgyerekgondozó lett egy pécsi hetes bölcsődében. Megszerezte az ehhez szükséges képesítést, de négy év után másra vágyott.
A faluban turizmussal is foglalkozó barátai biztatták: indítson családi vállalkozást. Romjaiból támadt fel a parasztház, élettel telítődött az udvar, a kert. A birtokot ma már Biobia Porta Pajta Szállónak hívják. Tulajdonosa együtt él idős édesanyjával, illetve a lánya családjával, s gyakran betoppan a fia is az unokákkal. Biobia motorként hatott a körülötte lévőkre, a faluközösségre. Azt mondja, egyedül nehezebb dolga lett volna előbbre jutni, eredményeit a partnereivel, a Mecsek Ökocsalival és a Mecsek Zöldút Egyesülettel együttműködve érte el. Két éve pályázatot nyertek, azóta viselhetik a „Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja” titulust. Dr. Németh Ibolyának nincsenek nagyratörő tervei.
Megelégszik annyival, amennyit őstermelőként, trénerként, vendéglátóként behoz a vállalkozásába. A siker, az elégedettség, a boldogság sokszor nem pénzben mérhető – akinek megadatik, hogy titkos ösvényeken járjon, elhúzódjon az erdei házikójába vagy beleharapjon az ehető virágsziromba, gazdag embernek számít.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu