Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Történetünknek három szereplője van: a gyárigazgató ¸ a neki alárendelt munkatársa – nem biztos, hogy titkárnő, de itt most nevezzük annak –, illetve a szállítmányozó, aki szintén a gyárban dolgozik, de nincs rendszeres munkakapcsolata a gyárigazgatóval.
A szállítmányozó fel akar mondani, erről szól a közvetlen főnökének, aki lebeszéli róla. Pár hónappal később a szállítmányozó megemlíti a főnökének, hogy ilyen légkörben nem jó dolgozni, és példának hozza, hogy a gyárigazgató a napi értekezleten jelen nem lévő titkárnőt „b…lan p…ának” nevezte. Majd ezt elmondja a titkárnőnek is, aki becsületének megsértése miatt személyiségi jogi pert indít a gyárigazgató ellen, bocsánatkérést és jelképes összegű sérelemdíjat követel.
A gyárigazgató szentül állítja, hogy soha nem mondott ilyesmit.
Az ő tagadásával szemben a felperes állítása és egyetlen tanúvallomás áll: a szállítmányozóé. A titkárnő keresetlevelében leírtak és a szállítmányozó vallomása között apróbb eltérések vannak. A szállítmányozó nem emlékszik, ki volt még jelen a kérdéses értekezleten.
A gyárigazgató hozna tanúkat, akik azt bizonygatnák, hogy a főnökük mindig udvarias a beosztottjaival, de ezek beidézését a bíróság elutasítja. Az alperes azzal is érvel: életszerűtlen, hogy a tanú csakhónapokkal később tesz említést az esetről a főnökének. Ehhez jönnek az apróbb eltérések a keresetlevéltől – mindebből arra lehet következtetni, hogy a tanú nem szavahihető.
Ráadásul ebben az esetben nem két állítás – a felperesé és a tanúé – áll szemben az alperes tagadásával, hiszen a felperes információja is a tanútól származik, vagyis egyetlen állítás áll szemben a gyárigazgató tagadásával.
A titkárnő azzal vág vissza, hogy a személyiségijog-sértés megtörténte szempontjából lényegtelen körülményekben tért el a keresetlevél és a tanúvallomás, nem számít, hogy melyik helyiségben, kik előtt történt a kifogásolt kijelentés. Ahogy azt sem tiltja a szabály, hogy a sérelmet szenvedett felet tájékoztató személy tanúvallomást tegyen.
A bíróság végül mégis úgy ítélte meg, hogy egyetlen tanúvallomás alapján nem lehet megállapítani, megtörtént-e a jogsértés. Az egy tanú önmagában nem volt elfogult, nem vált szavahihetetlenné, de mivel mások is jelen voltak a kérdéses értekezleten, az objektív lehetőség megvolt arra, hogy a felperes több tanút is találjon, ezt azonban meg sem kísérelte. Ezért a keresetét a bíróság elutasította.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu